MasterClass

Ennek a blognak nem titkolt célja a mainstream médiától való független véleményalkotás, és véleménynyilvánítás. Nos, ez persze 100%-ban nem valósulhat meg, hiszen a tömegmarketing csapból is folyó özöne óhatatlanul hatással van mindenkire, akit elér. Azonban nem mindig azt a hatást kelti, amit az adott cég, vagy személy vár.

Jómagam nem tartom magam mester makettezőnek, ennek ellenére általában elég határozott véleményem van a dolgokról, és ezt nem szoktam véka alá rejteni. Azonban senki sem tévedhetetlen, és bizony sokszor felül kell vizsgálnunk egy már kialakult álláspontot, mert változnak a dolgok, új infókat kapunk mi is, új tapasztalatokra teszünk szert. Írtunk már az AK-ról önmagában. Közöltünk interjú fordítást több felkapott makettezőről (Publikátorok), magáról Wilder-ről is, és nem is olyan régen megjelent pár vicces sor, ami az AK vs. AMMO esetet feszegette. A MIG prod. több termékét is megelégedéssel használtam, használom ma is. Ebből talán látszik, hogy nem vagyok ellene az agresszíven reklámozott dolgoknak, ha tényleg használhatóak. 

Ennek kapcsán Rick Lawler (akinek Mi-24-eséről már megjelent nálunk egy elemzés és régi barátja, elkötelezett üzlettársa MIG-nek már a MIG prod. óta) írása érdekes. Nem rég jelent meg egy BTR-80-asa (szerintem elég közepes színvonalon) az AMMO termékek prezentálása céljából. Az AMMO blogján egy elég szűkszavú és rövid tutorial található, de Rick saját blogján (Propaganda) hosszabb cikk is megjelent. Ebben találhatunk egy részt, ami a festékek minőségét illeti:

"The AK acrylic paints, however, have always (and continue) to suffer quality issues.  We were aware of the issues of clogging, splatter, poor mix…etc., during our time with AK. Miguel especially worked hard to rectify the issues – working with all involved to find a solution.  The problems, however, persisted without resolve."

Az AK akrilok mindig is (most is) minőségi problémáktól szenvednek. AK-s időnkből tudunk eltömődésről, köpködésről, silány keverésről, stb. Miguel különösen sokat dolgozott azon, hogy orvosolja a problémákat - mindenki bevonásával, hogy ráleljen a megoldásra. Ennek ellenére a problémák megoldás nélkül maradtak.

"The issues with the paints presented very real problems for modelers, and ourselves who used them in our work and demonstrations at seminars and club settings.  The paints were not reliable.  Our fear was that at a painting demo we would end in a cleaning session rather than a painting session.  I distinctly remember me and Iain talking about this and altering our seminar format at AMPS 2013 for this reason, electing to pre-paint our demonstration pieces in our rooms rather than show this step in front of the audience.  I hope that my comments are taken as intended; simply a description of our situation and our reality – nothing more."

A jelenségek nagyon is valóságos problémát okoztak a makettezőknek, és nekünk is, akik munkájuk vagy demonstrációk, előadások, klubozás közben használták őket. A festék nem volt megbízható. Attól féltünk, hogy egy bemutató végül (pisztoly) takarításba torkollik festés helyett. Tisztán emlékszem, amikor Ian (Hamilton) és én arról beszéltünk, hogy emiatt megváltoztatjuk az AMPS 2013-ra tervezett bemutatónk menetrendjét, és a bemutató darabok otthoni lefestése mellett döntöttünk, ahelyett, hogy ezt a nézők előtt tennénk meg. Remélem a megjegyzéseim az eredeti céljukat érik el, vázolják az akkori szituációt és valóságot, semmi több.

Nos, ez természetes is lenne egy új terméknél. Az lenne még természetes, hogy letesztelik, használható-e a termék, és aztán dobják piacra. Úgy tűnik ez elmaradt. Ne feledjük, mindeközben mi azt olvashattuk minden nap, hogy az AK festékek könnyen használhatóak, élethűek. stb. Ugyan ebben az írásában Rick így folytatja:

"This brings me back to the REALLY nice comment.  The AMMO acrylics are excellent."

Ezzel vissza is érkeztünk a VALÓBAN jó mondanivalóhoz. Az AMMO akrilok kiválóak.

Mindezek után talán nem csoda, ha kétkedünk egy kicsi. Csak egy kicsit…

Az AMMO termékekhez nem volt még szerencsém, de az AK egy-két weathering (nem a fent említett akrilok) termékét sikerült kipróbálnom. Nos, alapvetően úgy gondolom, megkönnyíthetik a makettező életét egy szintig. Sajnos a wash és a dust effect, amit próbáltam olyan minőségű volt, amivel nem tudtam elérni a kívánt (Humbrol enamel, vagy Rembrandt művészolaj) hatást. Szétesett, hol megült, hogy lejött a felületről, nehezen irányítható volt. 

Visszagondolva eddigi makettező pályafutásomra, volt olyan korszak, amikor egy ilyen termék sokat lendített volna a munkáim megjelenésén. Ezért úgy gondolom nem szabad elvetni ezeknek a termékeknek a használatát, de nem árt tisztába lenni vele, mire alkalmas egy adott wash, dust vagy streaking effect fantázianevű keverék.

Pontosan ezért ütötte meg a fülemet (vagyis a szememet) a Facebook-on olvasható 2 hirdetés:

Az egyik MIG Jimenez európai workshop-jait reklámozza. Ez önmagában nem túl érdekes,hacsak az nem, hogy Európa 6 legjobb makettező rendezvényeként vizionál egy szlovák falusi versenyt, két spanyol B kategóriást, és  a német heideni „kiállítást”. A listán talán Moson és a stockholmi C4, ami valóban elismert rendezvény. A lényeg, hogy szerepel a Moson Show is. Ezt is lehet tudni már egy ideje, és örülünk is neki nagyon!

Ám a hirdetés tetején egy másik félrevezető szöveg található. Paint master class by Mig Jimenez. Hát néhány dologban biztosak lehetünk. 

1: Mig Jimenez bizony master class. Ez teljesen egyértelmű. 

2: Az olvasott kritikák, barátok és ismerősök beszámolói alapján az AMMO termékek nagyon messze vannak a master class-tól. Számomra nagyjából ez is egyértelmű. 

Ebből pedig 2 dolog következik. 

MIG tart egy master class paint workshopot, de nem az AMMO termékekkel (erre kevés az esély),

vagy 

MIG tart egy alapszintű weatheringet bemutató workshopot, AMMO termékekkel (erre nagyobb az esély). 

Ez pedig újabb 2 dologra figyelmeztet minket:

1: Amit MIG mutatni fog, annál valószínűleg ezerszer jobbat tud otthon a műhelyében, és éppen ezért nem kell majd leszólni a bemutatóját, mivel ez egy termékbemutató lesz, nem továbbképzés. Ne várjunk tőle többet. 

2: Jó, ha tudjuk előre, hogy ha lépésről lépésre leutánozzuk a látottakat, a mi makettünk akkor sem lesz olyan szép, mint az igazi master class, mert azok nem így készülnek.

Egy másik plakát kapcsán eszembe jutott néhány gondolat a master classról. Mester makettezőnek nevezni valakit elég szubjektív dolog. Nem a magyarországi mesterlevelesekről beszélek. Hanem tényleg mester makettezőkről, akik világ szinten az élvonalat képviselik. 

Számomra a plakáton szereplő nevek között nincs ilyen (mondjuk, róluk a plakát sem állít ilyent). Számomra a mester makettezőt olyan emberek testesítik meg, mint Staff Snyers (Be), Volker Benbenek (D), Hugo Luyten (Be), Phil Stutcinskas (GB), Marijn van Gils (Be), Mario Eens (Be), Adam Wilder (USA), vagy MIG Jimenez (E). Nekem ez a mester szint, aminél nem láttam még magasabb szintűt. Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy ezek közül többen is ott lesznek idén Mosonmagyaróváron. 

Marketing Majmok

Az emberek 90% számára a marketing szó egyet jelent a reklámmal. Ez nagyjából rendben is van így, hiszen a reklám az a része a marketingnek, ami kapcsolatot teremt a fogyasztó (emberek) és a gyártó között. Ez a kommunikáció eszköze, ha úgy tetszik a reklám a kereskedelem levelezőlapja.

Adott egy ember, aki elhatározza, hogy gyártani fog valamit, amit elad a többi embernek. Ő lesz a gyártó. De mit gyártson? Nyilván olyan dolgot kell gyártani, ami kell az embereknek, és hajlandóak pénzt adni érte. Van egy másik ember, aki dolgozik, és munkája közben felmerülnek igények, ilyen-olyan anyagok iránt. Ezt az embert nevezzük Mig-nek. Mig makettezés közben létrehoz alapanyagokat, amiket felhasznál. Mivel népszerűek a munkái, hamar érdeklődés mutatkozik a felhasznált anyagok iránt is. Látszik a lehetőség, ez egy olyan dolog, amit el lehet adni. Már csak egy ember kell, akinek van pénze legyártani az első kamionnyi pigmentet, wash-t, filltert, stb. Ő lesz a gyártó! Na, ilyenből most fogyasztotta el barátunk a másodikat. DE hiába van nekünk egy raklap cuccunk, amiről tudjuk, hogy az embereknek kell, ha az emberek nem tudják, hogy nálunk lehet megvenni, főleg ha azt sem tudják, hogy ez az, ami nekik kell. Csak azt tudják, hogy kéne valami, amivel koszolhatom a makettet. Valami, amitől olyan lesz, mint amit a Mig is csinál. És itt jön a reklám. Ugye látjuk, a reklám csak a végső lépés. Előtte meg kellett alkotni, kitalálni, kikísérletezni, és legyártani a megfelelő terméket. Ez tartott Mig-nek pár évig, és ennek a pár évnek az eredményéből élt az elmúlt 10 évben, és fog élni valószínűleg még legalább 10 évig.

És most lássuk a lényeget. Az üzenetet, mert ez az, ami figyelemre méltó ebben a történetben. Egy termék életciklusa nagyon változó lehet. Például ott a Pöttyös Rudi. Van egy standard mennyiség, amennyit az emberek megesznek belőle. Ez arra elég, hogy a gyár működik, az dolgozók kapnak fizetést, és marad némi haszon is. Aztán csinál a gyár egy kampányt, új, karamellás Rudi! Van egy ütős, esetleg vicces reklám, felkelti az érdeklődést, és hirtelen többen vesznek Rudit, mert érdekli őket az új íz. Aztán néhány hét, és elül a lelkesedés, visszaállunk a standard szintre. Újabb akció kell. De ha egyfolytában akció van, akkor az már nem kelti fel az érdeklődést, unalmas lesz. Időt kell hagyni az akciók között. Ez a művészet. Tudni mikor, mennyit, milyent és hogyan kell bedobni a köztudatba.

Fordítsuk ezt le a makettezés nyelvére. Mi történt? Volt egy csávó, kitalálta az alapanyagokat, kikísérletezte, készen volt az értékesítésre. Talált hozzá pénzes embert, aki finanszírozta a gyártást. Piacra kellett hát dobni. Az alap szituáció, hogy az emberek keresnek valamit, amitől a makettjük olyan lesz, mint amit a Mig csinál. Mi volna hát jobb, mint Mig saját alapanyagait piacra dobni. Az üzenet a következő: „Ezt használja Mig is” = Mig Productions.

Innen már csak az akciók, az újdonság megjelenésének megfelelő időzítésére kell figyelni. Ne legyen túl gyakori, mert unalmas lesz, de időben jöjjön ahhoz, hogy az eladások ne essenek nagyon vissza. Ha végiggondoljuk, egyszer eljutunk a sor végére, és már nem tudunk mit kitalálni. Abban a pillanatban az eladások be fognak állni egy standard szintre, arra a szintre, amit a makettezők normál munkatempó alatt elfogyasztanak. Ez normális, csak ennyi bevételből nem lehet eltartani egy céget. Ezt a pillanatot lehet halogatni, például más jellegű termékeket is bevezethetünk, gyanta kiegészítők, matricák, stb. De a végső pillanat így is eljön egyszer. És akkor a pénzes ember, elmegy, mert már nem éri meg neki, keres egy másik üzletet, ami jobban jövedelmez.

Mit tehet ilyenkor az ember? Keres egy másik pénzes embert és kezdi elölről. Új cég, új márka. De miért vegyek AK-t, amikor még van a Mig Prod. fillterből? Új üzenet is kell mellé. „Ezt használja Mig is” már nem elég. Bizonyíték kell, nem ígéret, szólt a régi szlogen, és az bizony működött. Nem szégyen az öregektől tanulni, így hát elővették a régi filozófiát, teremtsünk bizonyítékot. De hogyan tudod bebizonyítani sok ezer makettezőnek, hogy ha az új címkével ellátott filltert használja, akkor jobb lesz a makettje. A dolog egyszerű. Ki mondja meg, hogy egy makett mikor jó? A legjobb makettező, nem? És ki a legjobb makettező? Mig, nem? Hát akkor csak annyit kell tenni, hogy találjunk néhány srácot, akinek bemutatjuk az új címkés löttyel készült kiváló munkáit, és Mig rámutat, ez a legjobb makett, azért, mert AK wash van rajta! Yeah! Ilyen egyszerű? Nem, az emberek nem ilyen hülyék. Illetve dehogynem. Csak az üzenet csomagolása, az a kulcs. Mert ugye a redbull-os dobozban lóhugy is lehetne tutti frutti ízben, akkor is meginnák.

Figyeljünk a részletekre. Adott néhány ismert név, akit könnyű beszervezni, veszünk mellé pár ismeretlent, akikről azért tudjuk, hogy tehetségesek, de még nem ismertek. Kitömjük őket ingyen löttyel, és várjuk a maketteket. Persze azért akármilyen szart nem lehet oda rakni, kell egy színvonal. A színvonal tetejét Mig jelenti, őt is futtatni kell, ő az arc a termék mellé, ő mutatja be a felhasználhatóságot, őt követik a többiek. Ez nagyjából meg is van. Mehet a PR! Mi az a PR? Public Relations, vagyis a néppel való kapcsolattartás. Ez nem csak reklám. A PR feladata a fórumok üzemeltetése, a megjelenő cikkek intézése, ki írjon, mit írjon, miről írjon, mikor hova írjon, a wrokshopok, hova, ki menjen, ott mit csináljon. Ez egy szakma, és ha jól csinálják, akkor nagyot lendíthet az üzleten. Ez alap üzenet szerint jó lesz a maketted, ha AK löttyöt kensz rá. Megvannak a kirakat majmok, akiken ezt bemutatjuk. Nem mondok neveket, könnyen felismerhetőek a makett mellé rakott nagy mennyiségű címkés üvegekről.

PR eszközök. Facebook oldal, Facebook verseny, saját fórum, saját magazin, cikkek népszerű magazinokban. Ismerős, nem? Mind-mind eszköz, eszköz arra, hogy átadja az üzenetet. Ez egy jó makett, mert AK löttyel kenték be. A merítés nagy, az FB oldalra bárki feltölthet, a fórumban megjelennek régi és új arcok. Vannak köztük tehetségesek, azonnal fel lehet használni őket, mint példa. Ugye, XY makettje is milyen jó lett az AK-tól?! Ennek persze az az eredménye, hogy a minőség esik. Az ingerküszöb nő. Nem elég már csak a kicsit koszos, kicsit CM, kicsit kontrasztos. Mindenből sok kell ahhoz, hogy leessen az állunk. A végeredmény egy talán eltorzult kép a kívánatos végeredményről. De mindenképpen a részletekre helyezett kevesebb figyelem. Nem zavar már senkit a sorja, a tömítési hézag, a ragasztónyom, a szétfolyt festék, a történelmi tévedések, zimmerit Kursknál, stb. És a legjobb, hogy akit egyszer megdícsér a nagy mester, az utána lelkes rajongóvá válik, és ingyen végzi el nekünk a marketing munkát. Hiszen elég csak kiposztolni egy képet, hogy „na ez egy jó makett” és máris tucatnyi lelkes amatőr rajong érte, ami kimondottan meggyőző lehet.

Mindez teljesen normális. Ezért nem kell haragudni senkire. Ez így működik. Mit tehetünk mi, egyszerű makettezők? Nos, én azt ajánlom, vegyük meg azt, amivel dolgozni tudunk. Az gondolom nem kérdés senkinek, hogy nem azért lesz jó a makettünk, mert AK-t kenünk rá. Sőt, Mig dícsérete sem garantálja, hogy jó a végeredmény. Egyedül mi magunk dönthetjük el, hogy a végeredmény olyan-e, amit szeretnénk. Mások véleménye, tanácsa abban segíthet nekünk, hogy megtaláljuk az utat, a nekünk tetsző végeredményhez. Válogathatunk termékek, eljárások, gyakorlatok között, kísérletezhetünk, és megtalálhatjuk a nekünk megfelelő megoldást. E közben használhatunk AK, Mig Prod, Valllejo,Tamiya, Gunze, Humbrol és még ki tudja milyen festéket, ragasztót, pigmentet, akármit. Lehet nagyon szép makettet készíteni kizárólag AK termékekkel is, de attól, hogy azt használunk, még nem lesz jó a dolog.

A probléma akkor kezdődik, amikor ebbe a viszonylag egyszerű képletbe apróbb hazugságok, elhallgatások, ferdítések is belekerülnek. Amikor bekerülnek az ujjongással körített makettek közé olyan alkotások, amik normál körülmények között szóba sem kerülhetnének, hiszen színvonalban elmaradnak, de a nagy AK hype miatt mégis nagy körítést kapnak. És vannak emberek, akik ezt meglovagolva kerülnek a rivalda fénybe, valós teljesítmény nélkül.

A képet csak árnyalja Mig barátnőjének ilyen-olyan pózokban való szerepeltetése. A marketing eszköztárában vannak téma specifikus besorolások, mint például az érzelmi marketing. Ennek tipikus példája az adó 1% felajánlások időszakában mutogatott rákos beteg gyerekek. Van sexual marketing. Amikor például egy dezodort, vagy egy autót csinos lányok szerepeltetésével kívánunk eladni. Nos, az AK marketing eszköztárában mindkettőre találhatunk példát, bár kétség kívül a hölgy jobban megmaradt a köztudatban. Amíg megy a szekér, ez jó lehet, de hamar a visszájára is fordulhat. Az elmúlt hetek-hónapok „botrányai” után szegényke kapott már mindent a nyakába.

Apropó „botrányok”. Az előző alkalommal a végzetes pillanat viszonylag tisztán lezajlott. 1-2 nyilatkozat, és kész. Szegény Mig-et mindenki sajnálta, anélkül, hogy tudta volna, valójában mi történt. Senki nem tudta. Most sem tudja. Az AK kapcsán ennél lényegesen gusztustalanabb sárdobálás kezd kialakulni, több szereplővel, mindenféle nyilatkozatokkal, és olyan vicces jelenetekkel, amikor egy elvakult rajongó már Vallejo festéket sem akar venni, mert összekeveri a hasonló vezetéknevű embereket J

Őszintén megmondom, nem nagyon köt le ez a vagdalkozás, és miután az AK 1-2 terméket kivéve nem tudott olyant mutatni, ami az eddigi eszköztáramból hiányzott, ezért nem is kerültem közelebbi kapcsolatba a céggel, vagy termékeivel. Viszont érdekesnek tartom a márka hazai megjelenését.

Nem gondoltam volna, hogy a makettezéssel kapcsolatos termékek forgalmazásában bárki fantáziát lát még Magyarországon. Ne számítsunk semmi újdonságra. Az eredeti recept újracsomagolását látjuk, csak az AK helyett ilyen-olyan makettbolt, Mig helyett makettboltos mutatja meg a titkot. Ugyan úgy agresszív FB megjelenés, folyamatos posztolás.  Az arculat (megjelenés) sokkal, hogy is mondjam, spártaibb. Sajnos nem vette át egy az egyben az AK megjelenést, ahogyan azt sokan tették Európában. Valószínűleg ez pénzbe került volna, nem tudom. Saját design van. Nincs csinos menyecske sem, ami annyira talán nem is baj, talán több hangsúly lesz így a szakmaiságon, gondoltam én naivan. 

Nem kellett sokat várni, és megláthattuk a bolt FB profilján az első képeket. Nos, boltosunk pontosan úgy viselkedik, mint a gyártó célközönsége. Felkeni az összes lehetséges AK terméket a makettre, és várja a csodát. Persze azért megpróbálja mindezt úgy tenni, ahogy Mig-től látni. De a rutin, a tapasztalat hiánya meglátszik. Zéró kontraszt, elhibázott színek, rossz arányok, és egy sárgás makett a tucatból. Ezzel nehéz lesz eladni bármit is. Vagy lehet, hogy mégsem? A kérdés az, a magyar piac le van-e maradva annyival az európaihoz képest, mint amennyivel a boltos makett az európai profiktól. A választ nem tudom. De egy dolog aggasztó. Az utóbbi időben a versenyeken egyre több új arc tűnik fel, ami reményre ad okot. Az már kevésbé, hogy olyan mintákat kapnak, mint a lemaradó boltos, aki mellesleg hihetetlenül magabiztos. A baj ezzel az, hogy összekeverednek össze nem illő dolgok. A terméket bemutatni nem a boltosnak kell. Szép lenne, ha a sportcipőket Jordan, vagy Messi helyett a pocakos vezérigazgató reklámozná J Az AK márka (vérszegény) bevezetése itthon nem rossz dolog, hiszen bővül a kínálat, és egy erős marketing megjelenés (PR) még ki is terjesztheti a hobby népszerűségét. De a terjesztés mellett az alkalmazás felvállalása, a megfelelő kvalitások teljes hiányában nem ígér sok jót.

Hogy mi lesz ebből, azt kíváncsian várom. Sok reményt nem fűzök a dologhoz, ismerve a hazai állóvizet. Különösen úgy nem, hogy egy frissen megbukott márkát akar éppen bevezetni itthon. Elég elveszettnek tűnik a project. Nem tudom, milyen eladásokat produkál a cég, de attól félek jövő ilyenkor bolt már nem lesz sehol, maximum egy jó adag veszteség/adósság. Reméljük, nem lesz igazam…

Addig is várjuk a 3. Mig márkát, lehet tippelni mi lesz az. Lehet, hogy már csak mandarin nyelven láthatjuk majd…