A Bolyai Makett Kupán a mester harcjármű zsűribe kapott megtisztelő felkérés Gálik Gábor barátunk. Gabival már találkozhattatok a blog hasábjain egy a téli festés hajlakkos technikáját taglaló írásban.
Gabi volt olyan jó fej, és egy telefonos interjú formájában megosztotta velünk a zsűrizés során szerzett élményeit.
Szia Gabi! A Mester harcjárművet és diorámát zsűriztétek
Imrével és Tomival. Mik voltak az első benyomások?
A mester harcjármű kategóriában volt a legnehezebb
dolgunk. Azzal kellett kezdenünk, hogy eldöntsük, egyáltalán mi az,
ami megüti a mester kategória szintjét. Problémát okozott, hogy az elmúlt
években sokan felkerültek hobbiból, úgy gondolom túl hamar, és most szenvednek.
Nem sikerül megütni még ezt a szintet, mert ehhez idő kell. Ezt a saját
példámból is tudom, nekem évekig tartott. Nyilván ez egyénenként változó, kinek
mennyi tehetsége vagy éppen szorgalma van hozzá.
Mester harcjármű
Kezdjük a tetején, Szabó Bence aranyat kapott M2A2 Bradley-re.
Tudod a kis 72-es, ukrán festéssel.
Igen, 72-ben szinte tökéletes. Megfogott a periszkópok
kivitelezése. Fantasztikusan sikerült. Emlékszem régen még a DVD fóliáját
próbáltuk leszedni ehhez. A pontozáson szinte mindenhol maximum pontot kapott.
Mekkora részét tudtátok a makettnek a pontozólappal értékelni, és
mik azok az erősségek, ami a pontozólapon nem jelent meg?
A pontozó lap elsősorban nem az arany szintnél viszi el a
végeredményt. Ott szinte mindenre kiosztjuk a maximum pontot, az általában
célba talál. Azonban az ezüst és a bronz maketteknél lehetetlen úgy belőni a
pontokat, hogy az kiadja, amit szeretnénk, mert nem tudod követni, hány
százalék lesz a végén. Megmondom őszintén, végig nézve a kategóriát, kiemelve
és részletesen értékelve a maketteket én más végeredmény hoztam volna ki, mint
amit a pontozólap eredményezett.
Volt ennél jobb munka?
1/72-ben nem. 1/35-ben a horvát srác Nashornja volt a legjobb. Nem
összehasonlítható a 2 méretarány. Külön kellett vizsgálnunk őket kategórián
belül is. Más képességek szükségesek hozzá. Neki 3 munkája is volt az asztalon, éppen csak
észrevettük az egyezést. A Nashorn volt a legszebb.
Akkor térjünk rá Bojan Petkovic 1/35-ös Nashornjára.
Az olaj munka nagyon szép volt. A tálaláson szó szerint
elcsúszott, ugyanis nem volt rögzítve. Annak ellenére, hogy úgy volt jelölve, le
van ragasztva. Majdnem leesett az alapról. Csúnya volt a talapzat, lakkozás
feljött, stb. Itt már pontszám levonást kapott. De a festés munka gyönyörű
volt, egyértelműen legjobb a kategóriában.
Szintén aranyat kapott egy másik 72-es munka, Vass László vízparton
álló PTSZ-M-je.
A makett nagy része tartalmazott saját feljavítást. Ez
mindenképpen nagyot dobott az építésben. A festése azonban messze volt a többi
arany szintű munkától. A porozással jó irányba haladt, ráérzett, de érdekes
módon a többi részletnél ez nem mutatkozott. Ez azért fura, mert a porozás a
nagyobb felületeken elvileg nehezebb, ő mégis erre érzett inkább rá. Bár a
pontozó lap kihozta aranyra, de szerintem nem arany szint. Inkább ezüst.
Halmos László Centurion C-RAM-je egy ritka darab. Szintén aranyat
kapott.
Ezt vettük ki utoljára. Szenvedtünk vele, mert ki kellett venni
még egy makettet, hogy legyen elég értékelt. Ahhoz képest, mennyi makett volt a
kategóriában, nagyon kevésre tudtuk azt mondani, hogy megüti a mester szintet,
és érdemes kivenni. Végül erre mondtuk azt, hogy talán lesz belőle valami.
És mit láttatok?
Egyszerű olajozás, szép építés. 1-2 réteg, és ennyi. Semmi extra.
Tisztességes iparos munka? Mi hiányzott? Por, több réteg, CM,
eltérő panelek?
Egyszínű volt az egész. Látszik benne a munka, de nincs igazán
kontraszt. Tény, hogy nagyok a felületek, ez nem egyszerű. De eltérő színekkel,
fakulásokkal lett volna még itt lehetőség. A talaj nem volt rossz, mester
szinten átlagosnak mondanám. A pontok nem igazán tükrözték a valóságot, szerintem
aranyat nem ért. Bronzot maximum.
1/48-as Pz. II Ausf. B, ez az enyém volt. Korábban beszéltük, hogy
a weathering nem sikerült. Próbáltam kontrasztot elérni a tiszta és a poros
felületek között, de a port túlzásba vittem, a tiszta részen meg teljesen
tiszták maradtak. Ráadásul az elhelyezésben is hibáztam, nem mindenhova került
por, ahova kéne. Kihagytam a szürkével való visszadolgozást a porozás során.
Inkább ez volt a gond, nem az, hogy túlzásba vitted.
Illetve a sötét alapszínhez viszonyítva nagyon világos por
színeket használtam, ezért sok helyen úgy világított, mint ha fehér mészpor
lenne. Szóval ez rányomta a bélyegét az egész makettre.
Mindenki egyet értett, hogy ez most nem sikerült neked. Kivettük,
lepontoztuk. A többi sorra jó pontokat kapott, de a porozást elrontottad, weatheringre
3-ast is adtunk. De a többi miatt a pontok ezüstöt hoztak ki. Az építés,
tálalás, apró részletek rendben voltak. Én a bronz szint aljára raktam volna. Ezért
is nehéz a pontozó lappal, mert azokat a dolgokat, ami nincs a maketten,
például esetedben figura, kihúzzuk. De minden kihúzott sor változtat a bent
maradók arányán és így súlyán is. Ezért szinte minden makettnél más súllyal
esik latba a weathering, ami ugye egyetlen sor. Nálad mégis agyon csapta az
egész makettet, de mivel az össz. pontszámba nagyon keveset számít bele,
ezüstöt kaptál.
A helyezések végére értünk. Volt olyan makett, amit kivettetek, de
nem kapott díjat?
Nem. Minden, amit lepontoztunk, kapott valamit.
Dioráma
OK. Térjünk akkor rá a mester dioráma kategóriára.
Diorámában könnyebb volt meghúzni a határt, hogy mi az, ami megüti
a mester szintet. Itt kevésbé mosódott egybe a mezőny. A legjobb munkák egyike
Imre Carentanja volt. Nem nagyon találtunk negatívumot. Ismerjük, láttuk már
sokszor, minden a helyén van.
Tegyük hozzá, ezt Imre nyilván nem értékelte, helyére Balázs ugrott
be a hobbi harcjármű zsűriből. Felmerült a beszélgetésetekben, hogy a kiégett jármű
mellett szépen zöldell a növényzet, és ez problémás.
Igen, ez lehetett volna fonnyadt, égett.
Bár az is igaz, hogy a gumik nem olvadtak le. És ugye ez képről
épült, azon sem olvadtak le. Tehát ki tudja mekkora tűz lehetett az.
Igen, ezt nehéz megmondani. De ez már szőrszálhasogatás.
Szabó Bence 1/72-es M1A2 Abrams TUSK-ja nem csak aranyat, de Best
of AFV díjat is kapott.
Jó kivitelezés, szép festés, környezet szuper, nem tudok
negatívumot. Mint a Bradley, hozta ugyan azt a szintet.
De mégsem kapott 100%-ot, tehát valamin akkor csak vesztett
pontot.
Igen, voltak apróságok. Például a géppuskák kivitelezése. Egyszínű
szürkére festi mindenki. Hiányoztak a fegyver használatából adódó kopások.
„A hetedik napon” IDF Centurion 72-ben szintén az enyém volt.
Aranyat adtatok, amivel én nem értek egyet, de mond, hogy ti mit láttatok.
Figyelj, szerintem jobban sikerült, mint a Panzer II. A környezet
nem volt rossz. A lánctalp katasztrófa. A festés standard, se negatívum, se
extrák, közepes. Figurák jók. A fa tetszett mindenkinek. A környezet megkapta
4-est. A por a tankon, mint a mesében, hol volt, hol nem volt. Valahova tettél,
valahova nem. Ahova kellett volna nem mindig ott volt. Nem volt összhangban. Az
össz. benyomás nem volt rossz. De aranyat nem adtam volna neki én sem.
Igen, ez nekem egy tanuló project volt. Megtanultam, hogyan ne
használjam a XPS lapot. A kőfallal sokat szívtam. Megette a hígító, belevágtam
úgy, ahogy nem kellett volna. Tömíteni lehetetlen. Próbáltam homokkal és
növényzettel visszahozni, hát sikerült, ahogy sikerült. A járműnél magam alatt
vágtam a fát. A CM nagyon visszafogott lett. Próbáltam mindent ilyen nagyon
finoman csinálni, amiből az lett, hogy az egész nem lett semmilyen. A fa ugye
drótból van, meg Milliputból. Azon is alakítanék mai fejjel. A növényzethez
statikus műfüvet abszolút nem használtam. Ezzel a téphető gyepszőnyeggel
dolgoztam. AZ egyébként szerintem egészen jól használható. Másik tanulság, ne
használd a jármű színét a talajhoz. Mert most a rejtőszín marha jó lett,
teljesen egybe olvad a talaj a tankkal, de a makett szempontjából ez nem túl
előnyös.
Igen, ezt Imre is kiemelte, hogy a talajnál használhattál volna több
színt. Olyat, ami jobban eltér a járműtől.
Illés Balázs „Dilemmája” a következő. Elefant a tető nélküli házzal.
Ezüst
Igen, az volt a leggyengébb pont, a ház. Az ugye egy Miniart
készlet. Emlékszem mesélte, mennyit szívott vele. Nem egy egyszerű készlet. De
a többiek is hiányolták a tetőszerkezet megjelenítését. Legalább feketére befesthette
volna a falak felső részét. A figurák beállításából nem jött le elsőre a story.
A jármű szerintem szinte teljesen tökéletes. De a lánctalp szinte egyszínű.
Illetve több por volt a talajon, mint a láncon, és sokkal fényesebbre kopik a
kövön, mint amit Balázs megmutatott.
A végeredményekről mit gondolsz. Úgy érzem a Carentan aranya nem
kérdés.
Imre Carentan-ja és Bence Abrams-sze arany, ez nem kérdés.
Szerintem Balázs is megérdemelte az ezüstöt az Elefant-tal. De neked bronzot
adtam volna.
Volt más, amit lepontoztatok?
A Stuartot kivettük, de vissza is tettük. Voltak vele építési
problémák, és teljesen egyszínű volt.
Mi a helyzet két pőrekocsin álló makettel? Volt egy Párduc és egy
Tigris.
Milán Tigrise kicsit csalódás volt számomra. A facebookon látott képekhez képest nagyon egy tónusú mindhárom camo szín. A por talán kicsit leölte az egészet. Olyan pasztel, élettelen volt az egész. A pőrekocsit nem porozta be rendesen, az oldalát. Az nagyon hiányzott, gyönyörűen meg lehetett volna csinálni. Pedig a teteje meg tiszta por. Olyan félkész hatása van, még sok lehetőség van rajta. A Párduc már ránézésre sem volt olyan szinten, hogy kivegyük.
Aztán ott volt a MAZ csörlős T-72-es szerelvény. Imre mondta, hogy nem volt korábban ennyire porozva, de látszott, hogy ez nem sikerült. Egyszínű por mindenhol az amúgy is egyszínű alap festésen. Nemrég együtt utaztunk veled egy VT-55-ösön, még azon is több szín volt élőben, mint ezen. Tudod mi a szomorú? Hogy mennyi építési dolgot beletesznek az emberek. Feljavítják nagyon szépen. Megcsinálják becsülettel a házi feladatot. Nem csak a MAZ, de pl. a Tigrisen is. Felzimmeritezte milyen szépen, rárakta a rezet, és a végén az egészből semmit nem látsz. És hiába rakta rá a rezet, hiába rakta össze gyönyörű szépen, a festés meg elviszi az egészet. Nagyon sajnálom azt a Tigrist. Az építés nagyon ígéretesen indult. Én is pont egy zimmerites Mid verzión dolgozom. Tudom mennyi munka van ezzel.
Nyilván ott kezdődik az egész, hogy a festés alapján veszed ki.
Azt kezded el alaposabban megvizsgálni, ami jól néz ki. Aztán lehet szőrszál
hasogatónak lenni, persze. Meg kinek mi tetszik? De ezért vagyunk ott hárman,
hogy mindenki belerakja a saját nézőpontját. És azt vesszük ki, amiben egyet
értünk.
Ebben a kategóriában érthető módon nem volt egy nevezőtől több
munka. Diorámákat nehéz futószalagon gyártani. De a megállapítás, ami a mester
harcjárműre tettünk, hogy korán kerültek fel emberek, itt is igaz. Összességében
a dioráma kategóriában kevesebb munka volt, így könnyebb volt választani is.
Köszi Gabi a beszámolót. Csináljunk majd még ilyen interjút.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése