Lezsűriztük a Bolyait 1/3 - hobbi harcjármű kategóriák

"a makettezés visszatér a belvárosba"

Gyerekkorom meghatározó élményei közé tartozott a fővárosi Stefánia Palotában megrendezett kiállítás látogatása. Még mindig élénken emlékszem a kirándulásokra édesapámmal, a fagyos reggelekre, a hosszú sétákra a verseny helyszínére a palota környéki utcák parkolóiból. Akkoriban, gyerek fejjel annyira távolinak és elérhetetlennek tűnt az asztalokon megjelent színvonal és az egész közeg. Valahogy a makettezésről is az volt az elképzelésem, hogy ez a hobbi hasonló "jelenség" mint a környéken helyet kapott sok galéria és múzeum. Egy művészet, melynek a helye a belvárosban, ezekben a patinás, díszes villákban van. Ez sajnos nem így lett,  úgy tűnik a rendezvények valahogy kiárazódtak a belvárosból. A környék boltjaival, a Mega Makettel, a Sas Militáriával együtt a Stefánia Palotából is távozott ez a hobbi. Talán a közeg változott, megváltoztak, megszűntek bizonyos fogyasztói szokások, a makettezés a nagyközönség számára már nem tűnik kulturálisan annyira fontosnak, vagy érdekesnek, esetleg nyereségesnek, hogy ilyen helyszíneken játszódjanak a rendezvényei. Idén, nagyon sok erőfeszítés után a Bolyai Makett Klub visszahozta a rendezvényét a belvárosba, a Bálnába ami mai szemmel nézve valószínűleg egy igencsak exkluzív helyszínnek számít és a rengeteg érdekes kísérő programjával képes sok makettezőt és a hobbi iránt érdeklődőt megszólítani. Mennyire képes befolyásolni vagy meghatározni egy helyszín egy rendezvényt, az valószínűleg csak az elkövetkező években derül ki, de nézzük hogyan is alakult a hétvége.

Zsűri csapat:

A verseny hobbi harcjármű kategóriáinak zsűri csapatába kértek fel, ahol 2 klubtaggal és 2 mentorálttal együtt kellett volna értékelnünk az egyes kategóriákat. A csapatban Balázs a több évtizedes rutint, történelmi technikai szemléletet és talán a klub szellemiségét képviselte. A másik zsűritag, Bence az ifjú feltörekvő generáció lendületét hozta magával, ő is főleg harcjárműves témákban dolgozik, ami jól lefedte a mezőny kihívásait, általános témáit. A mentoráltak közül pedig Márk érkezett meg, aki sokszor kér tanácsot ilyen olyan csatornákon, egy KV-1 kapcsán itt a blogon is volt szó a munkáiról.

A zsűri eligazításon a zsűrielnök nyomatékosan hangsúlyozta a hobbi aranyak minőségének fontosságát, hogy tényleg csak olyan szintű munkák kapják az aranyat, és ezáltal a mesterben való indulási kötelezettséget, ahol már a minőség adott egy mester mezőny szerepléshez. (móvári rendezvényre is vonatkozik)

FH05 Tüzérségi és egyéb eszközök összevont

A bejárathoz legközelebb elhelyezkedő kategória, kis számú makettel - célszerűnek tűnt itt kezdeni a zsűrizést. A kategória az egyes tüzérségi eszközök bemutatását hivatott előremozdítani, melyek sok esetben jelentős hátránnyal indulnak harcjárművekkel együtt felvonultatva. Igazából a felhozatal vegyes képet mutatott, az alap nélkül, a nevezési papíron pihenő légvédelmi lövegtől kezdve a komplett diorámákig volt itt minden. Rövid mérlegelés után úgy gondoltuk, nincs arany szintű makett. A kifinomult kivitelezés és festés pont az alap nélküli ZsU-23 mellett szólt. A másik ezüst az egyszerű füves alapon tálalt ML20 alkotójához vándorolt. A diorámák nevezési papírját vizsgálva kiderült, egy nevezőről van szó, ez némileg megkönnyíttete a dolgunkat és így a Gun tractor kapott egy Bronzot. 

Ezüst èrmes ZSU-23-2

Ezüst érmes ML20

Bronz érmes a Chevy gun traktor egy 25 fontos tábori ágyúval

FH04 Harcjármű dioráma 1/48 és nagyobb

Ezüst - Mosul 2003  (Humvee+Black Hawk)

Bence kezdetben nem igazán tudott mit kezdeni az igencsak nagy méretű helikopterrel és a pár szárazföldi járművel, de aztán fokozatosan elkezdtük feldolgozni és értékelni a munkát. Úgy gondolom nagyon sok órát tett bele az alkotó és sok impozáns, jól kivitelezett részletet sikerült megjeleníteni. Külön tetszett hogy nem láttunk sehol ragaszó nyomot a sok kis hüvely körül például. Ami ellene szólt, az a kidolgozottság alacsonyabb szintje, illetve az alap és az épület összedolgozásának gyenge minősége. A terepjárók szögét én még alakítottam volna, de az ezüst érem mindenképp indokoltnak tűnt.

Ezüst - Sd.kfz 247

A mezőny számomra egyik legjobban sikerült darabja. Egy klasszikus kompozíció ahol kerítés adta a hátteret. Meggyőző hajlakkos kopás egy roncson, figurával és sok kis elemmel párosítva. Ami lefele húzta az aranytól azok igazából a kis hibák, becsillanások, ragasztó nyomok melyek jelentősen rontották az összképet.

Bronz - Jagdpanther
Egy hídon átvonuló Vadászpárduc sok szép megoldást vonultatott fel. Számomra úgy tűnt, akadt rajta pár a valóságban egy időben egyszerre nem letező részlet és festési elem, de egy bronz éremhez elég volt a kivitelezés.

Bronz - VTM-3

A "BAT", kissé tanácstalanná tett minket, látványos alap, de nem igazán dioráma, relatíve problémamentes festés, kissé repült a talaj felett és a fű csillogását érdemes lett volna lakkozással enyhíteni.

Bronz - Achtrad Stummel

Érdekes módon a "Stummel" volt az egyik olyan munka ami körül a legtöbb beszélgetés és vita alakult ki. Balázst és engem főleg a történelmi háttere szólított meg, Bencét talán inkább a fehér kivitelezése. A nagyon jó helyezés és a díj nélküliség között cikáztak a gondolataink. Ami a hiányosságokat illeti, azok a felületi megoldások terén jelentkeztek igazán. Maga a letakart löveg sem volt túl meggyőző, az üzemanyag kannák leszorítói teljesen bőrszerű megjelenítése, a fehér nem túl kontrollált visszakoptatása ötvözve a jármű fehér felületén furán ható havas részekkel, az alap havas talajon kissé repülő kerekekkel. Szavazás lett a vége, bronz éremmel. Ami talán érdekesebb volt, az a zsűrizés után kialakult beszélgetés. Balázst és a munka alkotóját a végre megürült zsűri asztal mellett láttam meg, ahová érdeklődő harmadiknak csatlakoztam be. A történelmi háttérrel kezdve, a koncepción keresztül Balázs levezette a technikai megvalósítás nüanszait a versenyzőnek. Nehéz megmondani, hogy mennyire találtak célba a gondolatok, mivel a legtöbb versenyző talán soha nincs ilyen szinten konfrontálva a zsűrivel, nem is biztos hogy igényli, illetve kérdés, hogy a versenyekkel való ismerkedés korai szakaszában mennyit tud egy ilyen komplex beszélgetésekből hasznosítani egy-egy szereplő. Szerencse vagy szerencsétlenség, hogy rögtön két olyan ember is volt a csapatban, aki éppen tisztában van a megjelenített felderítő osztály történetével? A beszélgetés folytatódott, pár fehér álcás makettet kölcsönöztünk a zsűri asztalról, és hosszú keresgélés után végre sikerült a telefonomon egy konkrét képet is felhajtani az osztály más járműiről. Megtudtuk, hogy az alkotó nem használ olajfestékeket, ami őszintén szólva eléggé meglepett és mindenki inkább ajánlotta a technika elsajátítását. Idővel pedig megjelentek a versenyzés és a makettezés örök dilemmái. A "magam örömére építek"-től a mesterlevélig. Kivel versenyzek? A mezőnnyel? Magammal? A válasz a zsűri asztal mellől talán egyszerűnek tűnik, az aktuális csapat konszenzusos véleményének függvénye, hogy hol is tartasz a mezőnyben egy elképzeléshez viszonyítva, ami a zsűri fejében létezik. Talán a pontozólap kicsit más megközelítés, de itt ez volt a helyzet. Bízok benne hogy a beszélgetés inkább motiváló volt és remélem sok hasonló projekttel tér vissza a jövőben versenyzőnk a mezőnybe.

FH03 Harcjármű dioráma 1/72 és kisebb

A kategóriában nem volt induló.

FH02 Harcjármű 1/48 és nagyobb összevont

Arany - Scud-B – Iraq-Iran War

Az első aranyat egy talán klasszikus koncepció magas minőségű kivitelezéseként jellemezném. Vonzó, mély félfényes sárga alapfestésen sikerült aprólékos munkával szemet gyönyörködtető részleteket megjeleníteni. Az impozáns méretű makett attraktivitását a készítő tovább fokozta a kerekek porozásával. Amit még el tudtunk volna képzelni az a munkahenger további finomítása.

Arany - M2 Bradley

Egy nagyobb, 5-6 makettből álló kollekció része volt a jármű. A legtöbb munka egyszerűbb, inkább dobozból készült megoldás volt, némi figurával málhával, de kiváló érzékkel a festés és arányok terén. Végül is a Bradley-re esett a választás a kamuflázs bonyolultsága végett.

Ezüst - Scud B

"A másik Scud"-ot is tüzetes vizsgálatnak vetettük alá. A sárga testvére arany szintjét viszont a felületen nagyon szépen megjelenített érdekes kopások ellenére sem érte el. Legzavaróbb tulajdonsága a kerekeken -  talán nagyon gyorsan - egy agresszív színnel történő porozás megjelenítése volt. A tálalást véleményünk szerint egy komolyabb alap is jelentősen előremozdította volna.

 

Ezüst - T-55A

Ennek a komplex projektnek egy Miniart teljes belső teres makett adta az alapot. A kis vignettának mindenképp előnyére szolgált volna némi kísérletezés a jármű festése terén, fakítás, antikolás, természeti elemek megjelenítése.

Bronz - Js-2

A relatíve egyszerű, de problémákat nem igazán felvonultató festést és találást a végén egy bronzra értékeltük szavazás segítségével.

Bronz - Lynx Kf.41

A nagy méretű, védő burkolat alatt elhelyezett jármű okozott némi fejfájást. Tervezéséről nem találtunk dokumentációt. A felületén erősen látható nyomtatási rétegek és a felületi panelezésre nagy mértékben alapozó festés inkább a bronz felé terelte a gondolatmenetet.

 

Bronz - Pz.kpfw III

Egy távolról nagyon mutatós jármű, megfelelően sötét, nem igazán kékes szürkével. A bizonytalan felületi hatások és a szerszámokban lévő lehetőségek kihagyása inkább a bronz érem mellett szóltak.

FH01 Harcjármű 1/72 és kisebb összevont

Arany - T-62

Számbelileg a kategória elmaradt a nagy testvértől, viszont itt is találtunk egy Arany szintű makettet. A T-62-es a szép aprólékosan modulált és poros felületei túlmutattak az egész mezőny megoldásain. Amit még el tudtunk volna képzelni a makettel kapcsolatban az az üveg felületek tükröződésének alaposabb megjelenítése, vékonyabb keret a fényszórók körül, vékonyabb sárvédő, alaposabb munka a matricákkal és a fa rönkkel, esetleg a 200 literes hordók, lánc, futómű erősebb elkülönítése. A makett igazából a mester kategória felületi megoldását hozta és nem találtunk rajta különösen nagy és zavaró hibát. Az alkotóval, Lajgut Márkkal aki a mentor programban is részt vett, átvettük a részleteket, mire érdemes figyelni a jövőben a pontozólap alapján és úgy általában véve a mester kategóriában. Márk kicsit a két kategória között inogott, lehet néha túlgondolja a versenyzést és sokszor mintha a kedvét szegné az eredmény, de úgy érzem igyekezett leszűrni a tapasztalatokat, tanácsokat és sok gyakorlás után tényleg nagyon szép munkák jönnek ki a műhelyéből melyeknek igazából már a mester kategóriában a helyük. Jók a színek, megfelelő a kontraszt és az arányok tiszta technikával párosulva. Útját a makettezés világában a MarkhuszMakett&Hobbi youtube csatornáján is követhetitek. Gratulálunk!

Ezüst - M1A2 Abrams SEP TUSK II
A két Abrams közül ez vol a jobb felületi megoldásokat felvonultató munka. Amin érdemes dolgozni, azok az egyes hatások finomítása, málha kidolgozása és festése, alap kidolgozása és koncepciója. A délután folyamán az alkotója megkeresett, átvettük a részleteket, felvázoltuk az esetleges irányokat a később Legszebb harcjármű díjjal kitüntetett mester kategóriás TUSK-ot vizsgálva.

Bronz - Crusader MkI
Relatíve egyszerű megoldásokat felvonultató sivatagi téma, itt talán a matricákon és a futómű teljesen egyenletes és néhol széthulló porozásán láttunk javítani valót. 

Bronz- M1070 &Transported A1M1 Abrams Tusk l
Rengeteg építés, finom részletek, azonban még az alapvető befuttatást is nélkülöző festés inkább a Bronz érem fele terelte ezt a munkát.

 

Végszó

A zsűrizés végén, egy gyors ebéd után még sikerült beülnöm Számvéber Norbert előadására is. Gyerekkorom gondtalan élményei után a hétvégi verseny inkább tűnt egy elég sűrű munkanapnak, ahol minden percet ki kell számolni és nem jut korlátlan idő a munkákban való gyönyörködésre, elmélyülésre. A rendezvény véleményem szerint elég zökkenőmentesen került lebonyolításra és bízom benne az új helyszínnel új lendületet is kap. Remélem a nagyközönség soraiból is sokan találtak inspirálót az asztalon felvonultatott temérdek szép munka közül és jövőre újra látjuk őket, mint nézők vagy esetleg versenyzők.