A brnoi makett versenyt talán a többség számára nem igazán kell bemutatni. A hazánkhoz közel fekvő rendezvényt, sok másikhoz hasonlóan szintén kétévente rendezik meg. A megmérettetés a környék legnagyobb egynapos rendezvénye címmel hirdeti magát, ami valószínűleg igaz is. A helyszín mérete, a makettek és a látogatók száma bizony lehet, meghaladja számos többnapos nagy rendezvényét is. Idén is a brnoi BVV kiállító és vásárközpont egy csarnokában sikerült a szervezőknek elhelyezni. Nézzük akkor, hogy is láttam a hétvégét...
A verseny szervezőgárdája mindig nagyon kitesz magáért, és ezúttal is látszott a rengeteg erőfeszítés, ami megelőzte a hétvégét. Gyakorlatilag már pénteken elkezdődött a program, amiről a Facebook oldalon azonnali ízelítőt is kaphatott az online közönség. Lehet ez egy kedvcsináló üzenet volt az esetleges vonakodóknak is. A képeken látható volt két 1:1-es kiállítási darab is: stílusosan egy Spitfire és egy OT-SKOT. A pénteki program a jelek szerint inkább a hazai közönségnek szólt, azt hiszem csak workshopok kerültek megrendezésre.
A szombati nap jelenti igazából a nyüzsgést és a forgatagot. A nevezés 10-óráig lehetséges, lebonyolítása az előnevezésnek és a rengeteg felügyelő rendezőnek köszönhetően igazán zökkenőmentes és gyors. Az egész rendezvényen jellemző volt a rengeteg „pályabíró”, sárga kukásmellényben. Nagyon sok embert megmozgattak a szervezők. A versenyasztalok körülbelül a tér valamivel több, mint 1/3-át tették ki, az OT-SKOT körül elhelyezve, 2 darab U alakú dupla asztalsorban. Jelentős makett mennyiséget sikerült felvonultatni a klubkiállításokon is, a börzén pedig talán ugyanennyi makett várta a szerencsés gazdáját dobozokba csomagolt alkatrészek formájában. A csarnok egyik oldalán pedig különféle kolbász és italárus kapott helyet, megfelelő számú ülőhely társaságában. Ez később nagyon hasznosnak bizonyult a börzézésben és fotózásban megfáradt makett zarándokoknak, és családtagjaiknak egyaránt.
Börze: a börze relatíve nagy volt, a szokásos Eduard szektor egy elég nagy területen helyezkedett el, olcsó árakkal és kártyás fizetési lehetőséggel is várta az érdeklődőket, ami nagy előny volt a többi árushoz képest a külföldi látogatók számára... A többi börzés leginkább cseh területekről érkezett, gyártók, forgalmazók, web shopok és kiadók jellemezték a sorokat. Néha feltűnt egy-egy lengyel árus is, és különféle hazai és nemzetközi instant csodákat ígérő makettező „weathering“ termék árus. Külön öröm, hogy magyar cégek is képviseltették magukat. Az árak elfogadhatóak voltak, rengeteg termék cserélt gazdát, amit a parkolóban megtöltött kombi autók csomagtere alapján már inkább köbméterben lehetett mérni, mintsem darabszámban. A gondok viszont a fizetésnél akadtak néhány árusnál. Amíg külföldön tevékenykedve bármilyen pénznemet elfogadnak, itt jellemzően páran képtelenek voltak még az euróra is átszámolni a cseh koronát. Jellemzően csak koronában voltak feltüntetve az árak, és hiányzott az árfolyam megjelölése is.
Mezőny: a mezőnyben népesek voltak a kategóriák, semmiből nem volt l hiány. A makettek minősége átlagosan jó volt, akadtak igencsak kiemelkedő darabok, de előfordult a másik véglet is. A verseny igazából hozta a papírformát. Jellemzően igen magas szintű repülőket lehetett látni, short run kittek, végtelenségig szétbontva vagy feljavítva, olyan benyomást keltve mintha most adta volna ki a Tamiya, és ez párosult a csehekre jellemző diszkrétebb festéssel. Nagyon szép alkotásokat lehetett látni a többfedelű gépek kategóriáiban, és bizony itt már elgondolkodtató minőségű fa felület megjelenítéseket tapasztalni. A repülős diorámákból mintha kevesebb lett volna, viszont a harckocsi kompozíciók száma ezt ellensúlyozta. Az 1/35-ös harckocsi mezőny erős volt és népes, de ugyanez elmondható az 1/48-as és 1/72-esről, és a figurákról szintén.
A zsűrizés: szintén a papírformát hozta, a repülőben a szokásos nevek mellett láttuk a díjakat jelölő kis sárga cetliket. Itt érthető összefüggést lehetett látni minőség és a díjazott munka között. Ugyanezt lehetett tapasztani a figurás mezőnyben is, viszont a harcjárműveknél ez a tendencia már egyáltalán nem volt tapasztalható. Azt kell mondjam meglepő, hogy pár munka nem kapott díjat, viszont más, sokkal gyengébb minőségűek pedig igen. Beláthatjuk, hogy ez egy szubjektív hobbi, mindenre létezhet más vélemény, mindenben lehet hibát találni, de sajnos idén a zsűri belefutott a legrosszabb lehetséges hibába, amibe zsűri belefuthat, mégpedig hogy a mezőny abszolút esélyes, minőségben legkimagaslóbb munkáját figyelmen kívül hagyja. Ezt kombinálta átlagos makettek díjazásával, ami még a kisebbik rossznak nevezhető. A harcjármű zsűrizés inkonzisztens vagy elkapkodott mivolta egy hozzá nem értő csapat munkájáról tanúskodik sajnos.
Efféle anomáliák sajnos a két nemzetközi cseh verseny, az Eday és a Modellbrno történetében általános jelenségnek számítanak. A legtöbb esetben egy meg nem értett külföldi makettező az áldozat, idén viszont a saját soraikra csaptak le.
Egy makettezésben jártas szemlélő részére egyszerűbb lehetett megítélni a dolgokat, amik képekről nézve nem biztos, hogy annyira egyértelműek, de nézzük akkor, miről van szó:
Már az asztalra helyezés pillanatától nagy érdeklődést és sok gratulációt kiváltó King Tiger - Jiří Malchárek, legújabb munkája - számított a mezőny biztos befutójának. A már több mint két éve épülő munka a harcjármű makettezés magasiskolájának bemutatója. Egy komoly háttéranyaggyűjtés, felkészült építés és minden részletre kiterjedő precíz, visszafogott festés jellemezte a munkát, amit a szerencsésebbek akár a cseh modelforumon már fel is fedezhettek. A pontot az i-re viszont a figurák tették fel, melyek akár a figurás mezőny kiemelkedő darabjai mellett is megállnák a helyüket. Ehhez hasonlókat még a diorámák között sem lehetett látni
Remélem Móváron is láthatjuk majd ezt a remekművet, addig is egy kis fórum ízelítő:
Az eredmények alapján sajnos ez nem volt elég a zsűrinek, bizonyára jobb munkák is akadtak a mezőnyben... A legközelebbi díjazott makett egy dobozból épített Trumpeter BMP-1 volt. Aki valamennyire ismeri a típust és a makettet az tisztában lehet vele, hogy mik azok a minimális feljavítások, amiket egy verseny szintű makettnek illene felvonultatnia. Itt nem láttam ilyet, viszont a makettező két további munkát, egy ISU-122-est és egy Merkavát is benevezett a BMP mellett, ezek fel voltak javítva, és jobb makettek benyomását is keltették. Kicsit érthetetlen hogyan sikerült a zsűrinek a leggyengébb makettet kiválasztania a 3 közül...
Egy dioráma helyezés:
Nehéz volt bármilyen irányvonalat felfedezni ezekben a zsűri döntésekben, értékeltek bonyolultabb munkát, de what-if helyezettek, és relatíve egyszerű építések és festések is akadtak. Az eredményesek jutalma meglepő módon egy bögre volt idén.
A fotózást és a nézelődést nehezítette a rengeteg látogató, akik néha durva mozgással, kompakt gépekkel és okostelefonokkal akadályozták a többieket és veszélyeztették néha a munkákat. Ez egyrészt nagyon zavaró, hiszen fizikai kontaktustól sem tántorodtak vissza egyesek. Konkrétan úgy löktek félre, mint óvatlan turistát a benzinkúti sorban. Másrészt az ilyen viselkedés a maketteket is veszélyeztette. Sajnos a szervezők a nagyszámú felügyelő ellenére sem tudták biztonságosan megoldani a makettek elkülönítését a látogatóktól. Ennek fájdalmas módon több makett, köztük magyar alkotás is áldozatul esett. Ezen a téren van még hova fejlődni.
Összességében egy jó hétvége volt, az egy napos nagy tömegrendezvények és a cseh sör kedvelőinek mindenképp ajánlani tudom. Valahogy az az ember érzése, mint ha egy nagy nemzetközi versenyen lenne, pedig a cseheken, szlovákokon kívül csak magyarok voltak ott. Sőt, mint ha nem is nagyon akarnák a csehek, hogy más is odamenjen, az egész időbeosztás úgy van kitalálva, hogy a hazai közönségnek kényelmes legyen. Pénteken szakmai nap, workshopok, szombaton már a családnak is látványosság. Aki meg messziről jönne, érjen oda 10-re, vagy maradjon otthon. Persze a kommunikáció ettől még nagy nemzetközi versenyt emleget, a hazai indulók legnagyobb büszkeségére. Ettől függetlenül mi jól éreztük magunkat, igaz, kicsit fárasztó volt a hajnali kelés, egész napos rohangálás, és az éjjeli hazaérés. De hát ezért egynapos.
Pozitívumok:
-erős mezőny, sok érdekes munka
-börze
-közelben található egy napos rendezvény – lehetővé teszi a költséghatékony oda-vissza utazást ott alvás nélkül
Negatívumok:
-minden alkalommal előforduló jelentős zsűri anomáliák
-zsúfoltság, tömeg
Külső hivatkozások:
