Lezsűriztük a Scale Balatont, 2026 - Harcjárművek

Nem mondhatjuk, hogy a nyár eseménytelenül, vagy írás nélkül telt volna, de a blog valahogy mégis a sor végén maradt. A hosszú és extrém forró szünet után újra jelentkezünk egy belső versenybeszámolóval.

A fiatal verseny a Scale Balaton - melynek a szerkezetét aktívan alakítottuk, alakítjuk - idén is némi kísérleteznek biztosított teret:

A harcjármű mezőnyök egyik súlypontja a Team72 kávé csoportja

Hobbi-Mester szétválasztás

Az idei év újdonsága mindenképp a kötetlen indulás lehetősége a mester és hobbi kategóriákban. Az ötletet egyrészt az ellenőrizhetetlen és betarthatatlan szabályok elhagyása, másrészt a mesterben egyre inkább feltorlódó mezőny lazításának lehetősége adta. A nevezésekből úgy tűnt, hogy mindenki megtalálta a makettjének a megfelelő kategóriát és nem igazán jelentett gondot a hobbiban indulás mellett dönteni, vagy kipróbálni a mestert.

Kovács Imre munkája a zsűriasztalról

 

Mester mezőnyök szigorúbb értékelése 

A nevezések kötetlenebb mivolta a mester mezőnyök szigorúbb értékelésével párosult. Az irányelveket, a szintek definícióit igyekeztünk a főbb kategóriákban írásba foglalni, a zsűri eligazításkor pedig a csapatok egy tömörített leírást kaptak az egyes szintek elvárt minőségi paramétereiről. 

Mester Kategória:

Arany: Tökéletes illúzió, profi munka, makulátlan építés, mély háttérkutatás, tiszta festés és irányított kontrasztok. Megfelelő alapon és táblával bemutatva. Példát mutat és megállja a helyét külföldön is.

Ezüst: Kiváló összhatás, amit csak pár kisebb technikai hiba zavar meg (apróbb geometriai pontatlanság, eldolgozatlan tömítés, kisebb egyenetlenség a koszolásban/matricán).

Bronz: Jó összhatás, de felületesebb háttérkutatás, látható építési és festési hiányosságok (pl. textúrák, maratások vagy 3D elemek nem megfelelő használata).

Commended: Motivációs díj a jó úton járóknak.

Mester harcjármű zsűri csapatunk három főből ált: Czeferner Balázs, Gálik Gábor, Varga Tibor
A mezőnyökben elhelyezett makettekkel, felhozatalával már a rendezvény megnyitásakor elkezdtünk ismerkedni.

1/72-es mester harcjármű

Ennél a kategóriánál kezdtünk mert úgy tűnt, itt lesz a legnehezebb dolgunk. Balázzsal gyorsan nekiláttunk a saroknak és hamarosan csatlakozott Gabi is - szokásosan egyenest a börzéről, egy "mindig jó vétel" Dragon dobozzal a kezében. A kategória súlypontját talán egy extravagáns kezdeményezés képezte, 5 darab KV-2-essel amit egy baráti (chat) csoport közös témájú alkotásait tartalmazta. Egy nagy alap, modulárisan elhelyezett, az egyéni makettek alá készült tömbökkel. A magas szintű prezentációhoz kis nyomtatott füzet is tartozott, ami egy kávézói itallaphoz hasonlóan bemutatta az egyes építéseket. 

A fehér KV

A mezőnyből és magából a prezentációból is úgy tűnt leginkább Szabó Bence fehér álcázófestéssel ellátott orosz monstruma emelkedett ki. Az alapos építést és a szépen megbontott sárvédőket finom festés követte. A megfelelő fehér-zöld arányok, precíz olajozás és az elegendő réteg egy nagyon mély és hihető felületi hatást hozott. Maga a makett háttere úgy gondoltuk egy Nightshift videó lehetett, ami nem túl eredeti, de a megvalósítás világszínvonalú. Itt mindenki az arany mellett szavazott. Úgy tűnt hasonló kivitelezési szintű,  illetve más olyan munka, ami kimerítené az arany szint leírását, nincs az asztalon. Ezért jött a többi helyezett megállapítása.

 

TOS-1 Buratino

Lajgut Márk T-90/KV-2 és T-62-es triója közül mindannyiunknak a T-62-es jött be. A T-90-nél a festés elég furcsa modulációs kakofóniába torkollott a KV-2-es pedig mintha a Verlinden korszak erős panelezésekre épülő hatásait vonultatta volna fel magas szinten. A kettő közé ékelődött Vass László a TOS rendszerrel. A piros KV-2-es is az övé volt, de a kettő munka közül a TOS-t gondoltuk magasabb szintűnek. A két téli alkotást összevetve a TOS-on az olajozás finomsága némileg elmaradt az aranyérmes KV-2-től, ezért úgy gondoltuk az Ezüst szint lesz megfelelő.

T-62

Én még a T-62-est is inkább ide gondoltam, de a közös szavazás ezt Bronzra helyezte el. Itt leginkább a két rétegből felállított, világos-sötét, sablonszerű, mindenhol egyformán jelen lévő kopások, a relatíve kidolgozatlan, túl tiszta lánctalpak és határozatlan festés a kábeleken a Bronz felé tolta az értékelést. Erre a szintre esélyes volt még a Takács Gergő halacskás zöld KV-2-ese, Sante Candia Panzer I-ese, Radó Gábor 100-as Tigrise és Halmos László modern amerikai duója is. A KV-2-nél az egész koncepció nagyon egyszerű mivolta és a porozás határozatlansága inkább a commended felé tolta az értékelést. 

 

Tiger

A mezőnyben lévő mindkét Tigrisnél ami elsőnek szembetűnt az a hibás lánc összetétel az első futógörgő alatt. A kevesebb, de tisztább utómunkát felvonultató jármű mellett szólt az ajánlás. A Panzer I-es nagyon szép befuttatását némileg a porozás egyszerűsége lejjebb húzta és úgy tűnt az egyik lámpatest le is volt törve a járműről. 

 

HEMTT és MaxxPro

 

A modern amerikai darus kompozíciónál a hidraulikus rendszer kevésbé meggyőző rudai, a terhelés alatt sem feszülő kábelek és a relatíve egyszerű festés inkább a commended felé tolta az értékelést. 

 

Magyar Leopárd

Takács Gergő Leopárd duójánál az egyen porozás inkább az alap festést ellen dolgozott. A KV egyértelműen jobban sikerült. Czegle Zsolt kis Stug vignettájánál a hó illetve a festés tisztasága elmaradt a mezőny átlagától. A KV szériából Árok Ajtony Warhammer ihletésű alkotása sci-fi kategóriába volt nevezve, de úgy gondoltuk itt az alkotók együtt akarták prezentálni a munkát, illetve az egyik csak kiállítva volt. Ezeket később szervezői különdíjjal jutalmazták.

1/35-ös, 1/48-as  mester harcjármű

Ezután megérkeztünk a mester kategóriába.  Tüzetesen átvizsgáltuk a kategória összes munkáját, de a felületi kivitelezés relatíve puritán mivolta, illetve a technikai megvalósítás hiányosságai elég gyorsan felezték a díjazásra szóba jövő makettek számát. Sante Candia kiváló, 5-darabos 1/35-ös gyűjteménye jelentette a súlypontot.  A másik befutónak, talán kicsit kevésbé látványos színvilágot felvonultató Marder 1-es tűnt Bojan Petkovicstól. Az 1/48 méretarány csúcsát jelen esetben pedig Pénzes Tamás Párduca képviselte. 

 

Marder 1

A Marder I makett háttere kissé homályos, de el tudtuk képzelni egy elhagyott Jugoszláv példányként. Pár kis logikátlanságot leszámítva - mint a rozsdásodó cső tisztasága a tartó rögzítése vonalán - egy végletekig kifinomult, apró részletekkel teli építést és festést láttunk magunk előtt. Kimerítette a mester arany szint elvárásait.

 

Beute Berge T-60(r

Az 5 makett közül  amit Sante Candia indított, a zsákmány Berge T-60(r) mutatta legnagyobb kifinomultságot, legkevesebb zavaró elemet, ezért a mezőny kiemelkedő darabjának értékeltük. A többi munka esetében  a pigmentezés kivitelezése, a málhák elrendezése és festése inkább zavaróan hatott. Nehezen, de itt ezüst mellett szavaztunk, maga munka minőségben talán nem sokban maradt el a  Marder szintjéhez képest.

 

1/48 Panther G

 

 A mezőnyből még kiemelkedett az 1/48-as Párduc. A Zimmerites példány, legénységgel együtt rengeteg extra munkát és megoldást vonultatott fel. Egyetlen dolog talán, ami ellen szólt, az a túlzott száraz ecsetelésre helyezett hangsúly, ami kissé agresszíven rajzolta ki a jármű kontúrjait. Itt több, sötét kopást tudtunk volna elképzelni az éleken. De a bronz érmet abszolút megérdemelte.

 

Steyr + Jaboschreck

 

A sor végén Vrbovszki Áron Steyr konverzióját láttuk commendedre alkalmasnak. A makett leginkább a 2010-es évek legjavát hozza, jó ötlet, visszafogott felületi kivitelezéssel. Érdekes volt összehasonlítani a ponyva részeket pár nagyon kontrasztos társával, ahol a klasszikus megoldás igazából jobbnak is tűnt. 

   

Bradley MGS

 

Az MGS rendszerek elég sok fejtörést okoztak, mindkettő komplex, bonyolult építés, de a festés terén nem igazán rugaszkodtak el az alapoktól, a Bradley-t találtuk látványosabbnak, viszont egy teljesen fiktív járműről volt szó ezért egy hosszabb tanakodás után úgy döntöttünk, mester kategóriáról lévén szó, lemarad a díjról.

Kiemelt sivatagi kategória

Az utolsó ív, amit ki kellett töltenünk a külön-kategória harcjármű listája volt. Itt a legnagyobb meglepetésre rengeteg nevezés gyűlt össze, ezért a szervezés úgy döntött az összes különdíj kiosztásra kerül. A zsűrizése kissé eltér a többitől, mivel egyaránt mester és hobbi szintű makettek is akadnak benne. A kategória képzeletbeli csúcsát mindenképpen Kovács Imre afrikai diorámája jelentette. 

Kovács Imre meggyőző alkotása

 
Pár más munkát eltekintve igazából szakadékok voltak a kivitelezési minőség tekintetében, de szervezői utasításra az eredetileg elkülönített 10 harcjármű díj mellett a nagyon hasonló kivitelezésű, eredetileg a repülő szekciónak tervezett díjak egy részét is kiosztottuk, mivel a repülős ágban nem sok mindenkit szólított meg a téma.

A különkategóriából kiemelkedő 1/72-es dioráma

Maga a téma a harcjárműves oldalon képes volt nagyon sok nevezőt mozgósítani, viszont a zsűrizés motiváló jellege talán már túl nagy kontrasztot képezett a többi kategóriával. Itt a szervezés részéről erős a gondolkodás hogy igazából mi is legyen a sorsa, szerkezete a a kiemelt kategóriának a jövőben. Első körben valószínű az összevonása egy kategóriába, ahol inkább a harcjármű köré épülő témák lesznek a dominánsak, de helyet kapnak más munkák is. Szép volt látni a sok tematikus munkát, jó lenne a jövőben is összehozni ilyen megmozdulásokat, reakciókat a nevezők részéről. A verseny többi kategóriájára kicsit hasonlító értékelés megfontolandó.

Végszó

Az eredmények és a verseny után kialakult csapatok közti eszmecserék alapján úgy tűnik szervezetten sikerült a végrehajtani a rendezés elképzeléseit. Azt, hogy milyen közönség sikere lesz, az idő majd megmutatja. Nektek hogy tetszett a rendezvény? A zsűrizés? Milyen pozitív vagy negatív pontjai voltak a hétvégének?

Foto:
Facebook
Schaller Péter
Szabó Ákos