Versenybeszámoló: Szolnok 2024

"elzarándokoltunk a pontozás mekkájába"

Már a múlt év végén szóba került a baráti körben, hogy ideje lenne megnéznünk a szolnoki rendezvényt. Többen családi kirándulással egybekötött hétvégét terveztek, úgy tűnt nekem is akad hely az autóban. A verseny több szempontból különleges helyet foglal el a makettezők körében. Ez az év első megmérettetése, sokan itt mutatják be, illetve tesztelik a szezonra szánt aktuális munkájukat. Az értékelési rendszer a Móváron vagy más versenyeken is használt pontozólap körül szerveződik és bizonyos pontszám felett itt lehet mesterlevelet kapni.

 
A hétvége kellemes meglepetése volt Kovács Imre legújabb alkotása

Munkáin újra megjelennek a figurák, melyeket inkább került az utóbbi években. Jó választás, mindenképp hozzáadnak a munkához.

A kompozíció fordítottja a szokásos lépcsőzetes elrendezésnek. Az előtér magasabbat helyezkedik el mint a háttér. Az asztalon tökéletesen szemügyre vehető a munka, szinte csalogatja a nézőt a különböző szögekből történő megfigyelésre. Tekintetünk a roncsok és a katonák között cikázik.

A projekt valószínűleg 10 éves múltra tekint vissza, régi kittek, gyanta belsők, megszámlálhatatlan munkaóra, de a részletek magukért beszélnek.

A rendezvény:

Szombat reggel viszonylag korán érkeztünk a helyszínre. Az asztalokon kellemes árnyalatú kék terítők, kategóriák szépen kitáblázva, egymástól elválasztva. Aki akart gyorsan benevezett, átnéztük a mezőny addig felállt részét. A nagy múltú versenyt az utóbbi években a hagyományos két napos megoldás helyett 1 naposra alakították át, ami manapság a legtöbb verseny sztenderd megoldása.A szervezést talán kicsit át is hatja a maga a katonai helyszín. Óramű pontossággal előkészítve minden, rögtön a bejáratban várják már a kis kitűzők az érkező zsűri tagokat, a nevezések külön asztalnál, szintén rendezetten várják a versenyzőket, mindenki tudja a dolgát, a meghirdetett időpontokat sikerül tartani, a makettek visszaadását ellenőrzötten koordinálni, a díjakat és okleveleket pörgősen kiosztani. Valószínűleg a sok év alatt összeszokott csapat rutin munkáját látjuk. Rövid beszélgetés a haverokkal és elindultunk egy gyors reggeli után a hétvége másik tervezett programjához.

Reptár:

A Reptár egyik égköve, az Il-2 roncsa, szakszerűen bemutatva, eredeti állapotában. A figyelmes látogató betekintést nyerhet a gép izgalmas belső szerkezeti felépítésébe.

Szolnok, a légibázis mellett szintén otthont ad egy színvonalas repülőmúzeumnak. A makettversenyen kiváltható támogatói jeggyel a szolnoki Reptár jelentős kedvezménnyel látogatható. A Reptár a város másik részében kapott helyet, autóval gyorsan megközelíthető. A látogatókat tágas parkoló és modern környezet fogadja. A gyűjtemény legérdekesebb darabjai valószínűleg a roncs kollekció, melyek  a verseny fő szervezőjének évtizedes roncskutató és feltáró munkájának kézzel fogható eredményei is. Az utóbbi években a szakközönség sok esetben ijedten figyelte a különböző múzeumok különféle felújítási kísérleteit, amelyek sok esetben értéktelenné tették az eredeti leletet, vagy a szakszerűtlen, minden áron komplett géppé történő átalakítás során, vagy sok esetben a festés rekonstrukciók inkább hibásak és a jövő számára teljesen elvesznek az lelet felületén található eredeti festékminták. Szolnokon a leleteket eredeti állapotukban van alkalmunk megfigyelni, impozáns látvány minden szempontból. A kiállítás kültéri része leginkább a légvédelmi eszközök hidegháborús repülőgépek és helikopterek gyűjteménye.

A kiállítás egy része a szabadban kapott helyet, egy toronyból is megfigyelhetjük a közeli gépeket.

Körbejártuk az asztalokat:

A Reptár látogatása után visszatértünk a rendezvényre, a nevezés befejeződött, a zsűri megkezdte a munkáját. Egy központi asztalnál foglaltak helyet a rendezvény közepén, munkájukat külön lámpák segítették. Úgy terveztük mindenki próbál némi képanyagot is készíteni a rendezvényről. A világítás viszont okozott némi fejtörést, nem csak nekünk, más fotósoknak is. Ki ki a maga módján próbálta megoldani az értékelhető képek készítését. Persze a telefonosoknak mindig ott a sok különféle algoritmus, viszont a fényképezőgépek vagy vakut vagy állványt igényeltek hosszabb záridővel. A kék terítők mindenképp egy elegáns megjelenést és hátteret biztosítottak a kiállított munkáknak. A mezőnyt zavartanul körbe lehetett járni, illetve fényképezni, nem alakult ki sehol tömeg, mindenki előzékenyen viszonyult a másikhoz.

Nagy Zoltán Lénárd figurás tudása segítségével 72-es méretarányban képes meggyőző történeteket alkotni

Kerekes András munkája a diadalmas német hadjáratok korszakából

A mezőny:

A rendezvény stabilan 400 körüli benevezett makettből "gazdálkodik". Ez a covid utáni időkben kicsit emelkedett aztán visszatért az eredeti állapotába. A mezőny magas szintűnek mondható, gyakorlatilag  mester kategóriákban a móvári felhozatalából kapunk egy kis ízelítőt, ami technikailag világszínvonalú maketteket jelent. A legnépesebb kategóriák természetes az 1/72, 1/48 repülőgépek és az 1/72, 1/35 harcjárművek és diorámák. Némelyik kategória, mint a mester egyszerre fed le több méretarányt, általában 20-40 alkotás körül mozog a népszerű kategóriák felhozatala.

 

Sokak szerint a Tiger elcsépelt téma, de azért mindig jó látni őket az asztalokon. Két Gábor, két Tiger

Nagy Attila Péter Shermanja a koreai háború látványos festése mellett minden részletében kidolgozott visszafogott finom munka

A hobbi kategória 1/72-es kompozíciói részletgazdag megoldásokat és jó elrendezést mutatnak

A zsűrizés és visszajelzés:

A verseny a már említett pontozólap körül forog, amit már számos helyen kielemeztek, illetve repülős szempontból mindképp érdemes megnézni Kormos Péter útmutató videóját. Szolnok méretéből kifolyólag egy jól kezelhető rendezvény, átlátható kategóriákkal. A zsűri eredmények már 3 órakor nyomtatott formában megjelennek. A rendszer ad lehetőséget esetleges korrekciókra, amennyiben a versenyző nem érzi megfelelőnek az eredményt, lehetséges az óvás. A szervezők a kiírásukban nem szeretnék, ha a versenyen kívül történnének a  különböző viták az eredményekről. Ez az online világban valamilyen szinten érthető. Az eredmények után Szolnokon sok versenyző kíváncsian fordul a zsűrihez, és ha sikerül a megfelelő embert elcsípni, szembesül a makettje szakmai kritikájával. Ehhez valószínű eleve kell egy nagy fokú alázat és nyitottság, mivel általában a saját makettünk számunkra mindig a legközelebbi, és sokkal kényelmesebb a zsűrizést mentálisan kissé távolabb elhelyezni magunktól, mint egy elzárt folyamatot amihez nincs hozzáférésünk és inkább nem is akarunk a részleteibe belelátni. Ha nyertünk minden jó volt, mindenki tökéletes szakértő, ha nem, akkor pedig a zsűri nem ért hozzá. Lehet fájdalmas tapasztalás is az eredmény, valaki akár meg is sértődhet. Elfogadni hogy egy látszólag banális hibán vesztettem fél pontot és ezáltal lecsúsztam az áhított díjról, nem mindig egyszerű. Viszont érdemes meghalhatni a kritikákat, megjegyezni és esetleg aztán otthon higgadtan elgondolkodni, netán részeit beépíteni a versenymakettezésről alkotott gondolkodásunkba. A legtöbb verseny igyekszik ilyen interakciót biztosítani a versenyzői és a zsűri között, ez  az internet világából jövő új generációknak sokszor kulcs fontosságú, hogy valamennyire sikerüljön őket becsatornázni a hobbink offline világának ezen részébe is. Mindig tartsuk fejben azonban, hogy a hobbink nem egészen egzakt tudomány, minden minősítési rendszer nagyban függ saját kritérium szerkezetétől és az azt működtető emberektől.

Sármány Zoltán Raidenjét már több versenyen megcsodáltuk, szép bemutatója a visszafogott koptatásnak

A rendezvényt külföldi versenyzők is rendszeresen látogatják. Aleksandar Mladenovic P 40 Tomahawk Mk. II-ja

Szabó Bence csoportokból ismerős munkája a zsűrit is valószínűleg gyorsan meggyőzte.

Borbás Sanyi Corsairja az aprólékosan kidolgozott fedélzettel együtt rögtön felkelti a figyelmünket. A zsűri is meggyőzőnek találja. Sanyi félelmetes tempót diktál magának, belekóstol több ágba is és méretarányba.

Benyomások:

Egy kellemes szombati napot sikerült eltöltenem a barátaimmal Szolnokon. A rendezvény színvonala magas, a szervezés zökkenőmentes és a város múzeuma a gyűjteményével csak hab a tortán. Érdemes ide ellátogatni talán olyanoknak is aki most ismerkednek a versenyekkel és keresik a helyszíni visszajelzés lehetőségét. Magát a versenyt valószínűleg egy különleges aura lengi körül: a katonai helyszín a múzeummal, a fő szervező személye, az értékelés rendszer és a csapat körülötte, a mesterlevél intézménye mind mind hozzátesznek ehhez. Szolnok valószínűleg nem csak egy verseny, talán egy közösség elképzelése a makettezésről, annak szervezett keretek között történő értékeléséről.

 

Horváth Péter "Pepe" legújabb repülős munkája egy Mig temetőt mutat be. A kategória nehéz, de valószínűleg a repülő dioráma mindenhol ilyen, mintha nem igazán találkozna az alkotók elképzelése a zsűri gondolkodásával. Lehet érdemes lenne felvázolni és kommunikálni a elvárásokat, elképzeléseket.

Halmos László munkája.

A hajók is dinamikus fejlődésen mentek át az utóbbi években, a technikai újítások elterjedése lehetővé teszik különböző vízfelületek látványos megvalósítását is. Egyre több alkotó helyezi őket dioráma szerű környezetbe. A Sci-Fi kategória is tartogattott meglepetéseket: 

Buczkó József eredeti és aktuális munkáját a szolnoki közönség is élvezhette. Kedvet is kaptam a filmhez!

A klasszikusnak mondható harcjármű kategóriákban öröm volt látni, hogy a nevezett munkák majd fele 1/72 méretarányból került ki. Úgy tűnik az apró tankok reneszánszukat élik, és a színvonal elismerésre méltó volt.

Szabó Bence Jagdpanther diorámája a hobbi kategória csúcsa

Árok Ajtony sivatagi FAMO-ja

Czegle Zsolt MAZ-537-ese egy T-72M-et szállít

Sánta Dániel T-34-ese különdíjat kapott

Végszó:

Remélem tetszett a beszámoló és kedvet kaptál kijönni egy ilyen rendezvényre, idén több hazai versenyről szeretnénk egy rövid riportot. PSMK, Zalaegerszeg, Bolyai szerepelnek a listán.