Rebel Jedi: Versenybeszámoló: MODELCON 2024

"Nagyszombat az új Pozsony????!!!"

Február első hétvégéjén került megrendezésre a szlovákiai Modelcon nevű kiállítás és verseny. Miért érdekes ez? Valószínűleg ez a rendezvény váltja fel az évek óta hely és szervezési gondokkal küszködő pozsonyi versenyt. A helyszín a kicsit észak-keletebbre lévő Nagyszombat (Trnava), az időpont szintén kicsit eltolva, az év eleje. A rendezvényről eddig nem igazán hallottam nagyon semmit, eleinte 2 évente szerették volna megrendezni, persze ehhez jöttek a covid évek kényszerszünetei, az egész nagyon nehéz felszállásnak tűnt. Igazából a téli hónapok internetes böngészgetését és otthon ülését megunva szerettem volna pár makettet végre élőben is látni, találkozni a hobbival. Az útra sikerült rávennem egy régi haveromat, indulhatott a buli.

Branislav Herain Liberátora meggyőzően uralta a kategóriát és hozta számára a díjat.

Első ránézésre a szokásos szlovák kultúrház "kompakt" - az egész, kísértetiesen hasonlít a pozsonyi megoldásokhoz. Maga a rendezvény egy helyi sportcsarnok szürke, grafitikkel tarkított épületében kapott helyet. A legtöbb rendezvény problémája manapság a parkolási lehetőségek hiánya, na az itt akadt bővel, egy elég nagy parkoló közvetlenül az épület mellet, kibővítve egy kisebb résszel. Mint később kiderült itt van a "pozsonyi" sarki étterem helyi változata is, ami sokkal nagyobb mint a fővárosi megfelelője. A formátum, a rendezési stílus, és a mezőny is hasonlítanak. Reggel 10-ig nevezés, előnevezéssel, nevezési díjjal és a vendégeknek belépővel. Ami talál korlátozza a rendezvény családi kirándulássá való átalakulását - ez a szakmai közönségnek hasznos, mivel az áldoz erre, akit tényleg érdekel, és rendezési szempontból némi pénzhez jut a szokásosan szűk keretekkel gazdálkodó szervező. A belépést 2 ember sikeresen rendezte és felügyelte, a statisztikák szerint kb 900 makett, 300 alkotótól, 1500 néző. Maga a csarnok valószínűleg a mezőny többszörösét is képes lett volna befogadni, de valamilyen szinten azért a tömeg ezeknél a számoknál is érezhető volt, viszont az asztalok körüli sétára és bámészkodásra még megfelelő körülmények voltak. A felső szinteken kaptak helyet az árusok. Pár külföldi bolt gyarapította a szokásos helyi üzletek és webshopopok, 3D-s cégek kínálatát. Kedvencem a cseh szerszám készítő volt, aki mindig valamilyen érdekes újdonságokat tesztel az ilyen rendezvényeken. A zsűrizést a helyi klub viszi, ami főleg repülős némi 1/72-es harcjármű elemmel. A zsűrit szokásosan kiegészítik vendégekkel. A díjazás a jellemző helyezés nélküli 3 vagy 5 díj, mezőny mennyiségtől és minőségtől függően, pár kategória legjobbja díjjal. Sok szervezet különdíjakat osztogat, és a teremben helyet kapó klub kiállítások közül egyet díjaznak. Az eredményhirdetés 3 óra körül kezdődik. Elég gyors, a mezőnyt addigra összepakolják, mivel a zsűrizés után a nyertes maketteket rögtön egy kis cetlivel jelölik. Szokatlanul nem anonim a nevezés, az alkotó neve ott van a munka alatt.

Nézzük mi volt az asztalokon

A rendezvény sikeresen megszólítja a pozsonyi mezőny szokásos szereplőit, ezáltal egy természetes keresletre épít a régió makettezői között. Szokásos országos szereplők mellett erős a cseh határvidék megjelenése, pár lengyel, magyar és horvát utazóval együtt. A legerősebb kategóriák hagyományosan a 1/72-es és 1/48-as repülők illetve az 1/72-es és 1/35-ös harcjárművek.

Egy sztenderd elképzelés és megvalósítás cseh–szlovák verseny szintű repülő makettek világából. Kimért precíz festés, kontrollált weathering, minimális bontás, tálalás szürke alapon. Henrich Hanko makettje.

A 48-as méretarányban talán a nagyobb felületek több weathering kísérletnek biztosítanak teret. Štefan Svoboda kollekciójából.

Ami nagyon érdekes számomra az a - blogban nemrégen kifejtett - méretarány hatás tanulmányozása az ilyen jellegű rendezvényeken, ahol egymás mellett sorakoznak a különböző méretarányok. Látszólag az ipar vagy a hobbi az egyre nagyobb méretű makettek fele kacsingat, de itt mintha verseny szinten még lenne egy fordított irány. Mit lehet és érdemes a lehető legkisebb méretben a lehető legrészletesebben megoldani? Felmerül, hogy mi az igazi kihívás, egy agyonrészletezett nagy makett, vagy egy versenyre optimalizált kisebb, akár egyszerűbb megoldásokkal, vagy túlzásokkal? Szubjektív véleményem szerint Brano Herain mini kiállítása a mezőnyben a 6 vagy 8 darab makettjével elég meggyőző érv volt a 72-es repülős méretarány mellet, Liberátorjai méretükkel és kidolgozásukkal impozánsan hatottak, és nem nagyon éreztem azt hogy ennél nagyobb bombázókat érdemes lenne letenni az asztalra. Ugyanez volt a harcjárművek terén is. Az 1/16-os Stug már ormótlannak hatott, nem volt miniatúra jellege, a mellette lévő 1/35-ös, vagy akár 1/100-as makettek sokkal nagyobb élményt nyújtottak. Az asztalokat mondhatni a szokásos nevek uralták, akik valamilyen szinten az évtizedekkel ezelőtt megtanult magas szintű technikájukat finomítják és hozzák évről évre. A makettek nem forradalmiak, nem esnek túlzásokba, a fő szempont a precíz kivitelezés, makulátlan felület, méretarányos hatás, kontrollált koptatás, esztétikum és jó összhatás.

A 72-es mezőny igen komoly fejlődésen ment át az utóbbi években, Ján Moravčík (Cabin Scale Models) kollekciójából

A makettezők szintlépése és a jó minőségű figurák megjelenése lehetővé teszi a 72-es méretarány számára is az attraktív kompozíciókat

Középkori figurás jelenet kis méretarányban. Branislav Lukačovič

Egy ismerős munka talán Mosonból, drámai jelenet 1/100-ban egy lengyel makettező munkája

Az 1/35-ös kategóriák a legnépszerűbbek közé tartoznak. Itt a klasszikus harcjárművek dominálnak, a fősodor az a weathering, de sok gyanta és scratch munka is megtalálja helyét és sokszor a számítását is a díjkiosztón. Pár makettezőnél már intenzíven jelentkezik az átgondolt festési és építési koncepciók vegyítése figurákkal. Gyakorlatilag az önálló harcjármű is kezd egyre több figurát felvonultatni, és néha átcsap mini vignettába, ami értékelési és definíciós kérdéseket vet fel. Ilyen munkákat tesz lesz az asztalra egy új cseh tehetség Radim Šrom, aki már móváron bemutatkozott, de az utóbbi évben úgy tűnik extra fokozatra kapcsolt mint a minőség mint a mennyiség terén. Nem akarom megelőlegezni, de valószínűleg a neve már ott lesz pár mester kategóriás díjon az idei móvári versenyen is.

Radim Šrom, egy új név aki igyekszik ötvözni a figurákat és a harcjárműveket

StuH-ja az 1/35-ös kategóriából, annyira nem mélyült el a technikai részletekben, de a kivitelezés a figurákkal és málhával jól sikerült

Kompozíciója a dioráma mezőnyből az ikonikus ardenneki filmhíradó képsorait idézi

Nightshift kiállítás

A rendezvény érdekes pontja volt Nightshift (személyes) megjelenése a mezőnyben, mint kiállító. Szinte az összes eddig készült diorámát meg tudtuk tekinteni végre élőben is. Milyenek élőben, hogyan néznek ki a mezőnyben? Szerintem jók! Talán legerősebb pontjuk és fő tulajdonságuk a megfelelő részletgazdagság, minden ki van dolgozva, hozzák a kötelező köröket a figurák is, a kompozíciók jók. Inkább csendéletek, mint történetek. Egyedül talán az felületek intenzitása sokkal alacsonyabb mint amit a videókon vagy a stúdió képeken látunk. Valahol Volker Bembennek munkái és a mosonban gyakori vendég lengyel diorámások munkái között tudnám elhelyezni. Produktivitása bámulatos

A népszerű Jagdpanther dioráma

Kissé homályos közeli képen látszik hogy a felület intenzitása lényegesen kisebb mint a stúdió képeken. A helyszín megvilágítása is közre játszik, de sok hatás és drámai kontrasztok nem annyira köszönnek vissza a valódi makettről.

Több fotó itt:

A figurás mezőny nem túl nagy jelenleg, az átlag minőség is hullámzó, de itt is akadtak szép darabok:

Egy ismerős munka, nehéz témát dolgoz fel, de talán sikerül emészthetően megoldani. Wojtech Styrna

Radim Šrom figurás versenymunkája meglepően csak egy különdíjat kapott

Benyomások

A szervezőcsapat harmadik rendezvénye szerintem jól sikerült. A szervezés relatíve zökkenőmentes, a helyszín megfelelő, alkalmas növekedésre is. A wargames kísérőprogramok, klubbasztalok, a közeli étterem, a belül elhelyezett remek kávézó és parkolóban lévő hot-dog árus növeli a látogatók komfortját. Szubjektív,de számomra kicsit túl sűrű is volt már most is amit tapasztaltam, lehet csak a helyszín újdonsága, vagy a nyugodt téli hónapok utáni tömegsokk?Az utóbbi időben úgy látom sokszor elég igazából 400 makett is és kisebb rendezvény ha érdekes a felhozatal, jó a társaság és hangulat. Itt is az időt inkább az ismerősökkel igyekeztem elütni a szokásos konzum börze körök és értelmetlen össz-mezőny bámészkodás próbák után. 900 makett már sok, nem tudom egyszerre "megemészteni", pár kategóriát, ami nem az érdeklődési köröm, kénytelen voltam teljesen kihagyni. Beültünk egy ebédre mindenki elmondta melyik a kedvenc szlovák itala, melyik makett túl modulált vagy spanyol vagy éppen jó, mi az amin dolgozik, milyenek az új a tervek. Szokásos körök, de valószínűleg a legtöbb ember főleg a társasági élmény végett jár az ilyen helyekre. A makettekre nem lehet panasz, a minőség magas, némelyik kategóriában pedig a világ top színvonala képviselteti magát. A rendezvény nagy eséllyel idővel még több makettezőt és látogatót szólít majd meg.