Talán ott érdemes kezdeni, hogy ez a dolog nem is tudom milyen régen került kialakításra (ezt talán Vadász István tudná pontosan), és azóta persze már sok módosításon átesett. Istvántól és másoktól is meghallgathattuk már, hogy a pontozólap alapvetően egyfajta igazságosztó eszköz. Ez hivatott biztosítani a zsűri pártatlanságát, a makett teljes körű értékelését, és azt, hogy egy munkát önmagában értékeljenek. Ez eddig jól is hangzik, de azért vannak itt problémák is. Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük a pontozólap előnyeit:
1. Check list
A pontozólap vitathatatlan előnye, hogy check listként szolgál. Vezeti a zsűrit, hogy ne hagyjon ki semmit a makett vizsgálatakor. Van, akinek ez kell, van, akinek csak segít, és van, akit idegesít. De elsumákolni nem lehet, ott van a papíron minden, amit ellenőrizni kell.
2. Jegyzőkönyv
Írásban rögzítésre kerül mindhárom zsűritag értékelése. Dokumentált, visszakereshető, nyilvános, transzparens. Adott esetben még tanulhatna is belőle a makettező. Ezek fontos dolgok.
3. Független
A pontozólap elvileg biztosítaná a zsűri függetlenségét. Elvileg, de erre még visszatérek.
Nem árulok el titkot, hogy mindamellett, hogy elismerem a pontozólap egykori létjogosultságát, sőt, egyes esetekben, egyes zsűritagok esetében ma is annak tartom, én magam nem szeretem ezt az eszközt. Így a negatívumok listája érthetően hosszabb lesz. Ugyanakkor szeretném minden ellenvetésem érvekkel alátámasztani. Kezdjük is az elején.
1. Alapelvek
A pontozólap eredeti és alapvető célja a zsűri pártatlanságának biztosítása. Saját személyes tapasztalatom, hogy ez nem működik. Én maga is ültem olyan zsűri csapatban, ahol a tagok a pontozás mellett is részrehajlók voltak. Nyertem is ilyen zsűritől díjat, és maradtam elismerés nélkül is ilyen zsűri által. Ha valaki barátja, klubtársa, tanítványa munkájával elfogult, ugyan úgy megengedőbb lesz vele, pontokat is tud magasabbat adni, és fog is. Ezt egy táblázat nem fogja soha megszüntetni. Ezt csak és kizárólag következetes számonkéréssel lehet kigyomlálni. Mindig mondom, hogy kérdezzétek a zsűrit, meg, hogy fogadjátok el a döntését. Ezt tartom, de elvétve tapasztalom. És ha valaki meg is kérdezi, miért ez lett az eredmény, csak a saját pontozólapját kaphatja meg, ha óvást nyújt be, csak az ő makettjét zsűrizik újra. Ez nem változtat a részlehajláson, rosszabb esetben a zsűri inkompetenciáján, hozzá nem értésén, esetleg szűklátókörűségén, következetlenségén. Példa képpen a mosonmagyaróvári harcjármű zsűrit tudom hozni. Ott ez mind együtt megvolt.
Igenis lehetőséget kell biztosítani a zsűrit személyesen megkérdezni, a zsűri névsorát legalább a verseny után nyilvánosságra hozni, hogy mindenki megkereshesse, akit meg akar. Illetve nagyon jó lenne, ha a zsűri munkáját külön helyen meg lehetne tekinteni. Akkor talán a zsűrizés minősége is emelkedne picit.
2. Hibák
A pontozólap nem értékeli a munkát. A pontozólap a hibák feltárására szolgál. Az alapvető probléma, hogy ha valamit nem csinálsz meg, akkor nem 0 pontot kapsz, hanem kihúzzák, nem számít bele a végső %-ba. Pl. valaki nem készít környezetet, akkor kihúzzák. Ha készít, akkor lepontozzák, és feltárják a hibákat, ezzel pedig rontja a %-ot. Ergo abban vagy érdekelt, hogy ne csináld meg, mert csak támadási felületet adsz. A pontozólapon (ha a részlehajlást ki tudnánk küszöbölni) olyan makett kapna maximum pontszámot, amin nincs semmi, szög egyszerű, és minél kevesebb hibázási lehetőség rejt. Ezt még az sem ellensúlyozza, hogy van két nehézséget mérő szempont (lásd. később).
3. Súlyozás
A pontozólap legalapvetőbb problémája a súlyozás. Ha megnézzük a mosonmagyaróvári makett verseny honlapján elérhető pontozólapot, akkor láthatjuk, hogy a különböző szempontok 5-10-15 pontot érnek. Ezzel egy előre beállított súlyozást alkalmaz minden makettre. Ez alapvető hiba, hiszen minden makettnél más-más arányban járul hozzá a végső minőséghez az építés, a festés, a málha, a környezet, stb. Ezt sajnos nem lehet általánosítani.
4. Előre meghatározott titkos határok
A díjazás megállapításhoz előre meghatározott ponthatárokat alkalmaznak. Ezeket a határokat a nevezők számára előre nem hozzák nyilvánosságra (utólag talán). Tapasztalatom szerint a zsűri sem ismeri (ha el is hangzik, nem jegyzik meg). Így a pontozás végén a zsűri nem tudja, milyen érmet adott a makettnek. Ebből adódik, hogy egy megengedőbb zsűri csapat rengeteg aranyat, egy szigorúbb csapat néha egyetlen bronzérmet eredményez egy kategóriában. Sajnos ezek a ponthatárok nem kategóriánként, hanem az egész versenyre egységesen érvényesek.
5. Értelmetlen szempontok
Nézzük a pontozólap tényleges szempontjait
10 pont - Összbenyomás, tálalás
10 pont - Nehézségi fok kategórián belül
10 pont - Kor és élethűség
15 pont - Építés, ragasztás, csiszolás, tömítés
5 pont - Fő és másodlagos fegyverzet
5 pont - Kiegészítők, felszerelési tárgyak
10 pont - Festés nehézsége
15 pont - Festés minősége
10 pont - Üzemeltetési nyomok, antikolás, koptatás
5 pont - Épített és természetes környezet
5 pont - Személyzet, figurák
Összbenyomás, tálalás
Ez teljesen rendben van, fontos szempont.
Nehézségi fok kategórián belül
Nehéz értelmezni. Elvileg a rosszabb minőségű makettek, vagy bonyolultabb járművek okozta hátrányt kéne itt értékelni. Szerintem ma már okafogyott. A makettek általános színvonala az utóbbi 10-15 évben akkorát javult, hogy nincs már értelme kompenzálni, mert nincs mit.
Kor és élethűség
Alapvető (lásd. A makettezés 3 alappillére). Ezt az összpontszámban 10%-os súllyal értékelni szerintem irreális. Eleve külön értékelni irreális. Minden részletben lehet történelmi pontatlanság. Legutóbb pont az SMC zsűrije futott bele ilyen bakiba, hogy egy 1943 októberétől gyártott járművet állított be 1943 márciusára, a tábla szerint. Ez a kirívó ostobaság vajon tényleg csak 10%-ot ront a végeredményen? Kétlem.
Építés, ragasztás, csiszolás, tömítés
Ezt sem kell magyarázni. 15%-os súly. Hát… nem tudom. Ha nincs rendben, ki sem veszem a makettet. Szerintem, ha itt valaki 10 pont alatt kap (15-ből), az a zsűrit minősíti…
Fő és másodlagos fegyverzet
Ez a sor a repülős pontozólapról maradt itt. Aki harcjárművekkel foglalkozik, tudja, hogy ezt nem kell külön kiemelni. Egy harckocsi fő fegyverzete a löveg. Ez nem különálló részlet, ugyan úgy beépítésre, festésre kerül, mint például a sárvédő. A másodlagos fegyverzet a legtöbb esetben egy párhuzamosított géppuska, ami egy pár mm-es részlet. Tényleg külön soron kéne értékelni? Nem gondolom. Miért nem a futómű, a lánctalp/kerekek kapott külön sort? Az sokkal meghatározóbb pontja egy harcjárműnek.
Kiegészítők, felszerelési tárgyak
Ez lényegében a málha. Megint egy olyan pont, amit ha elhagyok, többet nyerek vele, mint ha elkészítem. Hiszen maximális pontot úgysem kapok rá.
Festés nehézsége
Na, itt megint a teljes elmebaj határát súroljuk. Minden festés nehéz. Ne mondja senki, hogy könnyebb egy egyszínű festés elkészíteni, mint egy 4 színű kamuflázst. Ez egyszerűen nem igaz. Persze leönteni egyszínű festékkel nagyon könnyű, de mi ugye makettezni szeretnénk, ami ennél lényegesen tovább mutat (lásd. A makettezés 3 alappilére).
Festés minősége
Ez talán az építés mellett a legfontosabb szempont. A probléma az, hogy a fegyverzet, a málha, a környezet és a figurák festését nem itt kell értékelni. Ezzel pedig máris elmosódik az értékelés menete. Elég ritka, hogy egy szépen lefestett járművön csak a lövegcső festése rossz.
Üzemeltetési nyomok, antikolás, koptatás
Ugyan úgy 10%, mint a festés nehézsége. Ezek az anomáliák a legbosszantóbbak. Nyilván ezek fontos szempontok, és a végeredményt döntően befolyásolja, nem 10%-ban. Egy rossz minőségű weathering hazavágja az egész makettet.
A festésnél külön kezeli a használati nyomokat (weathering, kopások, stb.) Az építésnél meg sem említi. Ha meggyűröm a sárvédőt, készítek egy becsapódás nyomot, nem tudok plusz pontot kapni érte. Ha elrontom, valószínűleg kapok mínuszt az építés minőségében. Megint jobb, ha meg sem csinálom.
Épített és természetes környezet
Ismét többet nyerek, ha el sem készítem. Egy komplex, a maketten alkalmazottól teljesen különböző technikákat igénylő eleme az alkotásnak. Összerántjuk egy pontba, és 5%? Ugye mindannyian láttunk már szépen elkészített járművet egy undorító NDK műfűre felvitt hevenyészett saras úton lebegni? 5%...
Személyzet, figurák
Ismét, egy teljesen különböző technikákat igénylő elem, mind építésében, és különösen festésében. 5%...
Ha minden szempontot egy kördiagrammra teszünk, elég színes képet kapunk. Első ránézésre a legnagyobb részek a festés minősége, a kor és élethűség, valamint az építés. Ez eddig rokonszenves is lehetne, de tovább vizsgálva a képet észrevehetünk olyan indokolatlanul nagy súlyt kapó dolgokat, mint a világoszöld és a piros nehézségi fokok. Vagy a fő és másodlagos fegyverzet. Ezek összeadva már annyit nyomnak a latba, mint a teljes festés weatheringgel, koptatással együtt. Így azért már más a kép.
A zsűrizési útmutató (szintén nyilvánosan elérhető) szerint az egyes részegységekre vonatkozó pontszámnál kell értékelni annak a résznek a festését is. Azt feltételezve, hogy a zsűri 50-50%-ban értékeli az építését és a festését az egyes elemeknek (fegyverzet, málha és a kor és élethőséget is) Ha az összpontszám megoszlását nézzük a festés, építés és összbenyomás között, egy egészen szimpatikus arányt látunk kirajzolódni.
Megvizsgálva részletesebben az egyes pontok megoszlását azonban furcsa jelenségeket figyelhetünk meg. A festésre adott pontok a következő képpen oszlanak meg:
Első ránézésre megint csak rendben lennének az arányok. De egy rózsaszínre festett Tigris itt a pontok 13%-át bukja. Pedig ki sem vennénk. A festés nehézsége 21%-át viszi el a pontoknak? Mi alapján?
Ugyan ez az építésnél így néz ki:
A nehézségi fok itt már 27%! A fegyverzet+málha+figura pedig többet ér együtt (15%), mint a teljes kor és élethűség (11%)? Nehezen hihető arányok ezek!
Összegzés
Mindezt egybe véve úgy gondolom, a pontozólap jelenlegi formájában többet árt, mint használ. Saját tapasztalat, és a szűriből kihallott vélemények alapján mondhatom, hogy a szűri csapatok többségének fogalma sincs, milyen érmet oszt egy adott makettnek. Mondhatjuk, hogy ez jó, mert így majd nem lesz részrehajlás. De igazából mindenki érzi, hogy ez teljesen őrültség. A zsűri, aki értékel, ne tudja, mi kap aranyat? Világos, hogy nem a titkos ponthatárok fogják garantálni a semlegességet, a zsűri kikezdhetetlenségét. Ezek emberi kvalitások, amiket adminisztratív eszközökkel még a legjobb szándék mellett sem lehet kiküszöbölni. Ezek mellett a pontozólap legnagyobb hátránya, hogy torzítja a súlyozást, elveszik a zsűri a részletekben, és nem látja a nagy egészet. És persze a legnagyobb baj, hogy a jutalmazó helyett a szankcionáló pedagógiai elvet követi, amitől az egész társadalmunk szenved évtizedek óta.
De mi legyen akkor? Szemrevételezés? Nos a válasz egyszerű és kézenfekvő lenne. Persze, szemrevételezés. Azonban a helyzet ennél kicsit bonyolultabb. Jelenleg Magyarországon a szemrevételezéses zsűrizés egyfajta degradációt jelent, Pejoratív értelemmel bír. Nem véletlenül. Ugyanis a szemrevételezés során a zsűri jellemzően nem emeli ki a maketteket a mezőnyből részletesebb vizsgálatra. Ez hatalmas probléma, hiszen így félmunkát végez. A szemrevételezéses zsűrizés nem azt jelenti, hogy áttekintve a mezőnyt a zsűri rábök valamennyi munkára, hogy azok jó minőségűek, és kész. Ez után mindegyiket meg kéne vizsgálni ugyan olyan tüzetesen (lehetőleg egymás mellé rakva), mint a pontozás esetén. Sajnos ezt a részt jellemzően megspórolja magának a tisztelt zsűri, jelentősen hozzájárulva a szemrevételezéses zsűrizésbe vetett bizalmatlansághoz.
Megoldási javaslat
Nem is megoldás, inkább előre lépési lehetőség. A pontozólap szempontjait (racionalizálva) véleményem szerint meg lehetne tartani egyfajta checklistnek, sorvezetőnek. Aki szeretné, használja. Nem tenném kötelezővé. De a makettek értékelését összességükben kéne megtenni. 1-5 skála talán meg is felelne erre. 14 pont a 15-ből lehetne egy arany határa. Így 5-4-3 az arany-ezüst-bronz, míg a 2-1 a lehetne amolyan dicséret. Hasonló rendszer működik a World Expo zsűrijében már régóta. Ha valamelyik zsűritag 1-nél több ponttal eltér, ott valamilyen félreértés, anomália állhat fen, ezeket az eseteket is lehet szűrni. Egy applikációt erre összedobni ma már nem nagy munka. Az pedig egyből gyártaná az adatbázist, lenne sorrend, lista, oklevél. Van tehát alternatíva. De ezt nekünk, makettezőknek kell kikövetelnünk. Hiszen a szervezőt ez nem érdekli, a szűri csinálja, amit mondanak neki. Mi meg ülünk, és kapkodjuk a fejünket, hogy megint milyen agyament eredmények születtek. Vak a zsűri? A legtöbbször nem, csak szar a rendszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése