A makettezés 3 alappillére

1. Történelmi hűség

Igazából történelmi és technikai, vagy fizikai, logikai hűségről beszélünk. Ez a pillér alkotja a legszorosabb kapcsolatot a valósággal. Éppen ezért ez az alapja minden másnak. A makettezés eszenciája egy valóságos jármű, vagy ember alak méretarányos ábrázolása. A valóság illúziójának alapja, hogy hihető legyen, amit látunk. Ehhez pedig ismernünk kell az eredeti téma történelmi hátterét, technikai felépítését, használatának módját, az abból logikusan következő nyomokat, eszközöket stb. Pl.: tudnunk kell milyen festést alkalmaztak, milyen volt a környezet, sár/por stb. Mennyire volt használt. Melyik alkatrész milyen anyagból készült, mi az, ami rozsdásodott, mi az, ami nem. Hogyan használták, hol kopott jobban, hol kevésbé. Ha egy kis életet akarunk lehelni a makettbe, tudnunk kell milyen szerszámokat használtak a kezelők, milyen málhát vittek, melyik panelt nyitogatták stb. Ezeket az ismeretek az összeállítási útmutatók nem fogják tartalmazni. Ehhez utána kell olvasni, és nyilván a történelem, vagy technikai után érdeklődők itt lépéselőnyre tehetnek szert. De kedves történész kollégák, bármennyire is fontos ez az aspektus, ez „csak” egy a három pillérből. A történelmi hűség alapvető elvárás, éppen ezért, ha itt megállt a történet, az még csak egy alap szintű makett lesz.

2. Az illúzió

A valóság illúziója a makettezés végcélja. Olyan miniatúrákat szeretnénk készíteni, amiről mi magunk, és mások is elhiszik, hogy olyan, mint az igazi. Az első pillér megteremti ennek alapját, de önmagában nem elég ehhez. Szükséges olyan grafikai, már-már térplasztikai eljárásokat bevetnünk, amik kompenzálják a makettek arányosan kisebb méretéből adódó optikai torzítást. Sorolhatjuk a különböző hatásokat, színtorzításokat, fény-árnyék hatásokat. De a használat és a környezet nyomai (weathering) is rendelkeznek ilyen aspektussal. Sokan a weathering eszközeit kizárólag a „művészkedés” eszközeinek tekintik. Pedig a történelmi hűség szempontjából ugyan olyan fontos elemek ezek (pl.: egy kopásmentes Zero, egy tiszta Párduc az Ardennekből ugyan úgy sántít). És természetesen az illúzió szempontjából is fontos a helyes alkalmazásuk. A kopások rendszertelen elhelyezése az annak kitett felületeken és megfelelő méretük, gyakoriságuk ugyan úgy fontos elemei a „hihetőségnek”. Ugyan így a kosz, por, megfolyások, üzemanyag vagy kenőanyag nyomok stb.

3. Tálalás

Méltatlanul elfeledett eleme ez a makettezésnek. Pedig, ha belegondolunk, a saját munkánk, saját magunk megtisztelése. A tálalásról alapvetően az alapok jutnak eszünkbe. Az alap nem csak a pakolást, szállítást könnyíti meg, de a zsűri munkáját is, hiszen van minél megfogni az alkotást. Figyeljünk, hogy minél kevésbé lógjanak ki dolgok (növények, szárnyak stb.) az alapról, mert nem praktikus, és nem is esztétikus. Az alap soha ne legyen érdekesebb, látványosabb, mint maga a makett. Az alap célja, hogy kiemelje a makettet. Kerüljük a képkereteket, vágódeszkákat, laminált padló darabokat. Ezek az igénytelenség legjobb jelzői. Kerüljük az alapba besüllyedő talajt, az alap azért alap, hogy felette legyenek a dolgok. Ha nem így lenne, keretnek hívnánk. Sok esetben egy igényesen pácolt, megfelelő méretű, szépen lecsiszolt alap, egy visszafogott kis táblával a legjobb.

A tálalás azonban sokkal több, mint egy jó alap. A tálalás az esztétikai élménynél kezdődik. Ennek kulcsa pedig a kontraszt. A kontrasztot több szinten lehet és kell is értelmezni.

- Kívülről befelé haladva az alap és a makett közötti kontraszt. Az alap támogatja, kiemeli a makettet, színe, tónusa, mérete és formája mind ezt a célt szolgálja.

- A környezet és a jármű közti kontraszt. Egy repülőnél talán egyszerűbb, de egy harcjármű feladata, hogy beolvadjon a környezetébe. Ez minden, csak nem látványos. Talán a legnehezebb feladat egy harcjárművet az első két pillér betartásával úgy megjeleníteni, hogy kontrasztot alkosson a környezetével.

- A jármű egészén a kontraszt, ami egyrészt a kosz/por/sár és a festés közötti kontraszt, másrészt a terepszín adta kontraszt.

- És talán legvégük a különböző részegységek, panelek, lemezek egymáshoz viszonyított kontrasztja.

A mérték kívülről befelé csökkenjen, különben szétesik a kép. Végül pedig nem árt megismerkedni néhány művészettörténeti alapvetéssel, mint az aranymetszés vagy a háromszög kompozíció.