A szokásosnak mondható, "fessünk - ne fessünk, hogyan fessünk" Facebook csoportos weathering szócséplésünk közé Lajgut Márk egy elég személyes és érdekes kérdést intézett. A kérdésből az jön le, hogy fejlődni akar, de nem igazán találja a helyes irányt és nem tud kiigazodni a különféle, sokszor ellentmondó tanácsok között.
A válasz meghaladja egy comment kereteit, meg igazából nem is csak neki szól, vagy őt érinti. Teszek egy próbát itt a blogon, meglátjuk, hogyan sikerül.
Két KV-1 es, az alábbi problémákkal:
"Nem fogja meg az emberek szemét.....kaptam jó párszor válaszként, mert egyhangú, nincs szín moduláció (amúgy van) és nagyon sötét néhol túl koszos....néhol nem eléggé. Idén sok versenyen kaptam válasznak, hogy az emberek szemét kiverné a színmoduláció, ezért kezdtem el csinálni az új KV-n, de már kaptam más csoportokban is a hozzászólást, hogy túl rikító, úgyhogy nem tudom mi a megoldás. Talán a történelmi hitelesség és az én rikító trutymákolásom között? Teszem hozzá, hogy a búvó nyílásokat már vissza fújtam 4bo-ra"
A kritikák rátapintanak a lényegre, a szerző első munkája (121-es toronyszámú KV-1 m1942) tényleg szenved az egybemosódó részletektől, nem igazán látványos, a másik pedig átugrott a ló túloldalára, egy modulációs kísérlet, amit sikerült az éppen ellentétes hatású panelezésekkel kombinálni, nem túl meggyőzően.
A zsűri - aki értékeli a makettet, kik ők, hogy látják a világot?
A zsűriben általában tapasztalt makettezők ülnek, aki az utóbbi 10-20 vagy több év makettezését lekövették, jobb esetben aktív makettezéssel, versenyzéssel, vagy legalábbis figyelik a trendeket, fejleményeket a hobbiban. Látták az egyes iskolák, technikák, stílusok felemelkedését, térvesztését. Tisztában vannak vele, mit, hogyan lehet megvalósítani, mi a nehéz, mi a jó vagy adott esetben hibás. A zsűritagok általában a régebbi idők legjobb makettjein szocializálódtak: a legjobb versenyek első helyezettjei, címlapsztorik, komolyabb cikkek számukra a viszonyítási alap. A tegnapi facebook flash, vagy a péntek esti Nightshift videó nem annyira meghatározó ebben a világban. A rutinos zsűritagok egy-egy verseny alatt megszokták, hogy akár 100 makettről nagyon gyorsan véleményt alakítanak ki, szóval elég gyorsan fel tudják mérni, milyen szinten is van az adott versenyző.
A zsűri nem homogén. Eltérő tapasztalattal, látásmóddal, preferenciákkal rendelkezik, más-más szempont rendszerekben dolgozik. Ezért nem ritka, hogy akár egy ugyanolyan rendszerben más-más versenyen teljesen máshogy szerepel egy makett. Az asztalon pedig nyilván ott az aktuális mezőny, ami viszonyítási alapként is szolgálhat, kell, hogy szolgáljon.
A kezdő versenyző
A legújabb generáció leginkább az internet különböző felületein szocializálódik, Facebook csoportok, Instagram, Youtube. Technikailag egy szakadék van köztetek, a zsűri és a "jó" makett között a legtöbb esetben, persze vannak példák sikeres útvonalakra is.
Amit néztek és sokszor elvesztek benne:
- Facebook csoportok: rengeteg kezdő visszaigazolása, algoritmus, laikus tömeg által befolyásolt like-ok nem minden esetben jelentek sikert a versenyasztalokon. A megannyi hozzászólásból képtelenség kiszűrni mi releváns egyáltalán, és főleg, mi konkrétan számotokra, az aktuális szinteteknek releváns - amit be is tudtok építeni a munkátokba.
- Youtube: termékreklámokból megélhetést gyártani próbálkozók hada, a tartalom le van egyszerűsítve, hogy a 20 perces formátumba beleférjen. A bemutatott technikák sok esetben helytelenül vannak bemutatva, vagy egyszerűen sosem voltak jók, vagy már kimentek a divatból. Ilyen gyakorlatilag Nightshift fekete preshadingje, máshol az óriási dupla kopás, de sorolhatnánk a végtelenségig. A zsűri szemében sok esetben ezek meghaladott, "retró" megoldások, technikai, koncepciós deficitek, zsákutcák. Miért feketés egy makett? Ez moduláció vagy panelezés? Ez átmosás vagy befuttatás? Miért csillog össze vissza? Jönnek a kérdések.
- Verseny eredmények: igen, sokszor nem relevánsak, iránymutatásnak sok esetben jók, de fals visszaigazolást is jelenthetnek. A múlt héten felvillant Alien tojásoknak a tank körül mekkora sikere lesz úgy általában? Nem nagy, hiába ad rá akár az Eindhoveni zsűri érmet...
Versenymakett:
A versenyekre szánt legjobb munkák leginkább egy átgondolt koncepció rutinos megvalósítására törekszenek. Jelenleg nem domináns a technika, igazából nem érdekel senkit hogyan oldottad meg, a végeredmény fontosabb. Kizárólag egy technika köré épített makett ma már ritka, azok kombinációja, és az így elért tökéletes illúzió preferált.
- történelmi, technikai háttér
- építés
- festés
- tálalás
Ezekről a részekről rendszeresen írtunk a blogon, valószínűleg Mirko Bayerl háromszöge még mindig a legjobb összefoglalója a történelmi kategóriák értékrendszerének, amit érdemes észben tartanunk.
Most nézzünk pár példát:
Pat Johnston, 1/48-as makettje
Murat Özgül
Adam Wilder - inverz moduláció, a moduláció legutolsó változata
![]() | |
Adam Wilder |
Fókuszban a részletek
![]() |
Minami Kentaro KV-2-ese a szokásosan szép színek mellett rengeteg apró részletet tartalmaz |
![]() |
Jorge's Panzers |
![]() |
Jorge's Panzers |
![]() |
Ilya Yut |
![]() |
Sitthichok Suwannarat távol keleti stúdió makettező, nagyon kifinomult stílussal. |
![]() |
Sitthichok Suwannarat |
Az összképen látjuk hogy mennyire el vannak az egyes panelek egymástól különítve. A fehér álca segít, de ugyanez megoldható más módon is. A futómű intenzív barna színe elkülönül a jármű zöldjétől. Egybe van dolgozva pár egymásba nyúló résszel, nem ugrik le a felületről, de nagy kontrasztot alkot. Márk esetében nincs jelen a megoldás, nála a zöld befuttatásához, átmosásához használt sötét barna a tankot gyakorlatilag a futóműve színére hozza le, ezért nincs kontraszt a két fő elem között, a makett érthetetlen masszává válhat ilyen esetben.
Prezentáció
![]() |
A versenyasztalokon egy alap nélkülözhetetlen |
Kiegészítő elemek, figurák
Fotó, facebook:
Ilya Yut
Jorge's Panzers
minami.kentaro.357
Murat Özgül
Pat Johnston
Sitthichok Suwannarat
Ismét egy nagyon hasznos cikk. Anno, míg volt nyomtatott makettező folyóiratunk, jó lett volna hasonló, kifejezetten az iskolákat, stílusokat összehasonlító írásokat olvasni ott is. Néha előfordult, hogy azonos típusokat másképpen v. mások építettek meg egy cikken belül, de kimondottan ilyen megközelítésű írományra nem emlékszem... Még sok ilyet kérek :) Főleg arra lennék kíváncsi, hogy a Verlinden-féle stílusról mit gondolsz. Emlékszem, hogy a kilencvenes években a katalógusait és a dobozfotóit nagyon szerettem. Elérhetetetlen szintnek tűnt akkor...
VálaszTörlésMonty
Szia, köszi a visszajelzést. Sajnos a nyomtatott folyóiratot nem tudjuk pótolni a bloggal, viszont ezen a platformon sok olyan cikk megjelenhet, ami nyomtatott formátumban különböző okokból valószínűleg nem. A Verlinden stílus külön cikkben nincs jelenleg napirenden. A cikkek legtöbbje olyan amiből ma is mindenki hazavihet valamit, ha éppen tetszik neki az adott stílus, megoldás. Ezeket a maketteket, makettezőket sokszor személyesen ismerjük így egyszerűbb relevánsan feldolgozni, Verlinden kb akkor futott ki mikor mi a makettezésbe kerültünk, egy két Italeri dobozgrafika és kiadvány az ami megmaradt a fejekben róla, sok munkát igényelne rekonstruálni azt az időszakot ami ma már technikailag és koncepcióban nagyon meghaladott.
VálaszTörlés