Nem sok újdonságot lehet írni Móvárról. - Bocsánat, hogy nem a hivatalos Moson Show megnevezést használom, de én úgy nőttem fel, hogy "Móvárra" mentünk makett versenyre. - Ezért engedjétek meg, hogy Schaller Péter barátom gondolatait osszam meg veletek, aki több év kihagyás után tért vissza a rendezvényre:
Megvallom őszintén a verseny közeledtével elkapott a Móvár láz, de szombat reggel vezetés közben nem éreztem azt a bizsergést, mint anno. Lehet én öregedtem meg, vagy égtem ki az online tartalmaktól, jobban vártam a haverokkal való találkozást, mint magát a rendezvényt.
Problémamentes út után a megszokottnál is nagyobb tömeg fogadott, a parkolás az eddigieknél is nehezebb volt, lehet a várban is érdemes lenne kinyitni a régi helyszín helyeit, vagy legalább egy részét, mint a lakó övezet utcáit elárasztani autókkal teljesen. Menetrend a szokásos, nevezési papírok felvétele, majd a makettek elhelyezése az asztalokon rutinosan ment volna, ha nem fogadtak volna tömött asztalok. Ez különösen figurában volt érzékelhető. Alig tudtam helyet szorítani magamnak a kategóriákban. Így jár az, aki nem indul el időben...
Ismerősökkel való ütközés után tettem egy gyors kört a börzén. Meg se kíséreltem a tömegben megnézni a felhozatalt, kicsit fel kellett vennem a ritmust, így jött az ebédszünet, hátha kicsit oldottabb leszek... :D
Szombat délután talán tisztult a nyüzsgés és már oda lehetett menni az asztalokhoz. Hangosbemondó hirdette, hogy meglett a 3000 nevezett makett, ami már-már kezelhetetlen mennyiségnek hat. Talán World Expo-n volt ilyen érzésem utoljára, Stresában. Voltak kategóriák, amik komplett kimaradtak, például hajók és civil járművek, illetve felületes szemlére volt csak idő, mint egyéb, sci-fi. Figurában talán 700 nevezett munka van és több kategóriában is neveztem, valahogy mégse tudtam elég időt szánni, hogy megnézzem. Szombat délután amíg a zsűrizés folyik se könnyű odaférni, talán vasárnap reggel lenne erre alkalmas, mikor még nincs tömeg, de sajnos mire eljutottam odáig megint nem lehetett odaférni. Ha ilyen ütemben erősödik ez a kategória érdemes lenne elgondolkozni, hogy a csarnok más pontján legyenek kiállítva.
Repülő kategória volt talán a leginspirálóbb számomra. Ott sikerült jobban szemügyre venni több munkát és volt is mit nézni. Például Vrbovszki Áron Komet diorámája. Nagyon szépen kivitelezett, remek összhangban megvalósított munka. Így töltődve kedvet is kaptam repülőkhöz újfent. Meglátjuk mi sül ki belőle.
Harcjármű okozott vegyes érzéseket. Volt, ahol a tavalyi hobbi arany munka köszönt vissza mesterben. Más mester kategóriába nevezett munka nem érte el a hobbi kategóriák átlagos színvonalát. 72-es méret viszont egyértelmű fejlődés látszik. Ott találtam több olyan munkát, amit hosszabb ideig tudtam nézegetni, ám kicsit árnyalta képet, hogy azok, amik az asztal belsejére kerültek nem tudtam jobban kiélvezni. Ez 35-ben is gond, de 72-ben hatványozódik. Diorámákhoz sajnos kicsit már késve érkeztem, így ott már ismét nagyobb tömeg fogadott, de Kovács Imre munkáját ott sikerült élőben végre megnézni. Remek munka, igaz az én ízlésemnek a figurák gyengébbre sikeredtek, mint a környezet és a járművek. Lustig magyarországi diója is kiemelésre érdemes. Látszik a rutinos ízléses tálalás.
Annyi személyes megjegyzés, hogy az időjárás botrány volt. Én még Móváron sosem fáztam így. De lássuk be, ez ügyben a szervezők nem sokat tehettek. Viszont a régi gyrosos nyitva volt, még vasárnap is, így szokásos rituálénkat is elvégezhettük a csapattal, csoportos gyros fogyasztás formájában. Este pedig a szálláson előkerült a pálinka, rum, sör stb. Meg persze a folyamatban lévő projectek, amik körbejártak, és mindenki elláthatott jó tanácsokkal mindenkit az aktuális makettje kapcsán. (Jedi)
Vasárnap délután a makettek vissza adása szerintem zökkenő mentes volt és elég gyorsan ment. Az ember már-már azt hihette volna, hogy csúszás nélkül lezajlik a díjátadó ceremónia, de a nagyjából pontos kezdést kicsit beárnyékolta a közel félórás felvezetés, ami szerintem feleslegesen lett elnyújtva. Ezt leszámítva csak a szokásos. Talán a végére be is lett hozva a lemaradás. Legalább a kategória Best of és a BOS esetében jó lenne a kivetítőre kirakni az eredmény mellé a munka képét is, mert nehéz összekötni.
Eredmények
Egy makettverseny sarkalatos pontja a verseny. A versenyt pedig eredményekben mérik. Mielőtt belebonyolódnánk a szokásos zsűri szapulásba, szeretném kijelenteni, hogy bár nagyon sok eredménnyel nem értek egyet, ez nem baj. Különbözőek vagyunk, lehet más a véleményünk. Az már más kérdés, hogy tavaly a „miért nem kapott semmit a makettem” kérdésre, az volt a zsűri válasza, hogy „nem tudtuk, melyik makett a tiéd”. Ez azért felvet kérdéseket a pártatlanság kapcsán... Nagyobb probléma a díjak kiszámíthatatlan eloszlása. A számomra leginkább szembetűnő, hogy az "M-34 – 1/35 harcjármű 1945-ig" kategóriában 81 makett közül sikerült 2 ezüstérmet kiosztani. Tudva, hogy a zsűri vezetése üdvösnek tartja, ha mester kategóriákban szigorúbb az értékelés, és kevesebb a díj, annyira nem meglepő ez a tendencia. Még ha ezzel én személy szerint nem is értek egyet, elfogadom, hogy ők így gondolják. De talán a fenti esetben már átestek a ló túloldalára.
3000 makettnél nem feltétlenül működik az, ami 300-nál igen. Lehet Szolnokon, Bolyain (máshol tudtommal nem használják) egy jól bevált rendszer, de ennek vannak korlátjai. Évek óta anomáliákat okoz, hogy ezt a pontszámítási rendszert nem lehet ennyi makettre, ennyi különböző értékrendű és precizitású zsűritagra, ennyi eltérő kategóriára alkalmazni. Évek óta hangos nemzetközi és belföldi visszhangja van ennek a problémának. Emlékezzünk csak vissza az olaszok kivonulására. Évekig nem jöttek a környékünkre sem.
Nem azt mondom, hogy nem kell pontozni. A pontozásnak vannak elvitathatatlan előnyei. De ettől még lehet javítani a dolgokon. Ennek a blognak az oldalain megjelent már egy írás a harcjárműves és a repülős pontozólap elemzéséről is. Egy dolog, a pontozólap tartalma. A másik a felhasználása. Világos, hogy kiváló checklist-ként szolgál a zsűri számára. Használjuk hát annak, egy ellenőrző listának, egy döntés támogató eszközként. Egyben dokumentációs eszköz is. Csupán annyit kéne változtatni, hogy ne vegyük ki a zsűri kezéből az éremről való döntés jogát. Pontozzanak, értékeljenek, majd ezek alapján döntsenek az érmekről. A pontozólap segíthet ebben. A döntést ugyan úgy lehet dokumentálni, és ugyan úgy lehet indokolni is. Így talán elkerülhetnénk, hogy egy 80+ makettes kategóriában összesen 2 db ezüst kerüljön kiosztásra. Egy egyszerű példa: a pontozólapok kijelölik a sorrendet, de a zsűri csapatok nem használnak egységes ponthatárokat. Hiszen a zsűri csapatok sem egységesen szigorúak.
hogy a sorrendbe pakolt, pontozott munkákon belül
hol húzzák meg az arany, ezüst, bronz határát!
Egy dolgot persze nem szabad elfelejteni. Ez az egész eredmény dolog láthatóan semmilyen hatással sincs a résztvevők számára. Így jelenleg egyetlen olyan személy sem érdekelt a rendszer javításában, aki ezt megtehetné. A baj csak az, hogy amikor majd hatással lesz a résztvevők számára, akkor már késő lesz lépni. Lásd.: Euromilitaire…
Fotó: Gaál László
