Magyarországon sokáig élt egy trend, miszerint minden verseny igyekezett meghívni elismert makettezőket a saját versenyének zsűrijébe. Sok esetben a rendező klub minden zsűri csapatba delegált egy főt, és a másik kettőt meghívott tagok adták. Az utóbbi időben, és különösen 2025-ben azt tapasztalom, ez a trend változóban van, és két alternatív megoldásra is volt már példa idén.
Van akik megpróbálják klubon belül megoldani, nagy klub, színes társaság, sokféle makettező, akár még működhet is a dolog. Zalagerszegen a dunaszerdahelyi klub példáját követve, kísérleti jelleggel bevezették a szavazásos rendszert. Minden nevező kapott egy szavazó lapot, és minden kategóriához beírhatta a szerinte legjobb munka sorszámát. Mester és kiemelt kategóriáknál megtartották a hagyományos zsűrit, vegyesen meghívott és saját klubtagokkal. Megpróbálom a saját tapasztalataim, beszélgetések, „belehallgatások” alapján összeírni a három módszer előnyeit, hátrányait.
Hagyományos, meghívott zsűri
Pro:
- Amennyiben a szervező úgy ítéli meg, hogy az elismert makettezők jelenléte a zsűriben pozitívan befolyásolja a verseny megítélését, érdemes a közösségben jó hírnévnek örvendő alkotókat felkérni. Persze ennek hatásait akkor lehet igazán kihasználni, ha értesülnek az emberek arról, kik ülnek a zsűriben. Erre Magyarországon eddig nem láttam példát (ha volt, írjátok meg).
- Egy rutinos makettező, pláne, ha a zsűrizésben is jártas, nagy valószínűséggel megalapozott döntést fog hozni.
- Rutinos zsűri tagoknak megvan a saját módszertanuk, amit magabiztosan alkalmaznak, és ezzel jelentősen gyorsítják a zsűrizés menetét.
- Meghívott tagokat könnyebb úgy összeválogatni, hogy tudásuk kiegészítse egymást.
- A logisztikai feladatok inkább a rendezvény előtt jelentkeznek, így azokra van idő, nem a helyszínen foglal le szervező embert.
Contra
- Amennyiben a szervező úgy ítéli meg, hogy az elismert makettezők jelenléte a zsűriben pozitívan befolyásolja a verseny megítélését, érdemes a közösségben jó hírnévnek örvendő alkotókat felkérni. Azonban, ha ezt rosszul méri fel a szervező, visszafelé is elsülhet a dolog. Lehet, hogy ő megfelelőnek ítél valakit, akit azonban a közönség kevésbé fogad el.
- Rutinos zsűritagoknak megvan a saját módszertanuk, amihez ha túlzottan ragaszkodnak, és eltér a tagok között, az konfliktust szülhet csapaton belül.
- Meghívott embereket sokkal nehezebb koordinálni, mint a saját klubunk tagjait. Utolsó pillanatban lemondás, hamarabb el kell mennie, késik, mégis indul abban a kategóriában, ahol zsűrizik, hangosan visszatetsző hangnemben minősíti a maketteket vagy a makettezőket, részrehajló az ismerősökkel, stb. Ezekre mind volt már példa a történelemben. Ezek a tényezők komoly kihívások elé állítják a szervezőket.
- Egymást rég nem látott ismerős makettezők hajlamosak a zsűri asztal felett anekdotázni a régi szép időkről. Különösen, ha jelen van egy fiatalabb kolléga is. Nem mindenkire igaz ez, de előfordul, gyakrabban, mint gondolnánk. Ez jelentősen lelassítja a zsűrizés menetét.
Megoldjuk a klubbal
Pro
- Klubtagok általában elhivatottak, sok esetben hajlandóak a verseny érdekében áldozatot hozni. Folyamatosan benne vannak az együtt gondolkodásban, nem kell nekik magyarázni, mikor mit kell csinálni. Könnyebb őket szervezni.
- A zsűrizés mindig megtiszteltetés, ez általános érvényű. Egy rendező klubtagnak ez hatványozottan pozitív élmény lehet.
- Nem kell az eligazítással bajlódni, mindent előre meg lehet beszélni.
- Nem kell senkitől szívességet kérni (jó esetben).
Contra
- Nem tudsz mindent klubon belül megoldani. Erről egy friss élményem van. Haverommal mászkáltunk idén egy versenyen a mester harcjármű kategória környékén, amikor a zsűriből valaki felkiált „Na, itt jönnek a német szakértők!” Fennakadt a szemem, egyrészt, hogy ez nekik miért ilyen jó hír, másrészt nem tartom magunkat német szakértőnek 😊 Mint kiderült egy Tigris történelmi hűségével kapcsolatban voltak kérdőjelek. Ehhez pedig kapóra jöttek a „német szakértők”. 😊 A vicces a dologban, hogy egy facebook csoportban néhány hónappal korábban veséztük ki a készítővel a témát és a makettet is. A csoportnak mind a négyen tagjai vagyunk. Persze ezt 2 mondattal elintéztük, és ment is mindenki a dolgára. De ez az eset talán jól mutatja, hogy bár sok mindent meg tud oldani egy klub, de nem feltétlenül mindig mindent. És ebben az esetben jól jött, hogy a tavalyi zsűri két meghívott tagja éppen arra sétált, és éppen ismerte a témát. Ha van lehetőség szélesebb ismerettel, nagyobb tapasztalattal rendelkező makettezőt felkérni, mint ami a klubban rendelkezésre áll, érdemes ezt az opciót is számba venni.
- A klubtagok bevonása a zsűribe adott esetben értékes munkaerőt vesz el más fontos feladatoktól, ami logisztikai kihívás elé állítja a szervezőt.
- Ha valaki kevesebbet jár versenyekre, és rendező klubtagként csak a saját versenyre jut el, hajlamos lehet az évi makett élmény adagját ott begyűjteni. Ez jól is van így, de zsűrizés közben nem ér rá az ember nézelődni, így ez a magatartás elnyújthatja a zsűrizést.
Szavazás
Pro
- Nem kell bajlódni a zsűri szervezéssel, ez csökkenti a logisztikai erőforrás igényt. Kikerülhető az esetleges sértődés (tavaly hívtatok, idén miért nem, miért mást, miért pont őt, stb).
- A nevezők bevonódása. Saját élményem a Wolfpackról, hogy versenyzőként ösztönözve éreztem magam, hogy tisztességgel kitöltsem a szavazó lapot. Ehhez pedig rendesen végig kellett néznem minden kategóriát. Olyanokat is, amiket nem szoktam, mert nem igazán köt le. A szavazólapnak köszönhetően azonban átnyálaztam a polgári járműveket is, és csoda dolgokat láttam. Ez nekem kimondottan jó élmény és nagyon kellemes csalódás volt.
- Az eredmények felelőssége nem terheli sem a zsűrit sem a szervezőt. Az eloszlik a "láthatatlan" mezőnyben.
- A szervezőkkel beszélgetve megállapítottuk, hogy a versenyzők egészen jól meg tudták állapítani a kategória legjobb makettjét.
Contra
- A szervezőkkel tovább beszélgetve az is kiderült, hogy szavazatok szórása nagyon nagy. Az tisztán látszik, hogy ha van a kategóriában 1 kiemelkedő makett, azt a szavazatok jól leképezik (45-48%-os szavazat arányú győzelem). Ha már 2-3-4 egymáshoz közeli minőségű makett van, akkor már a szavazatokban is nagyon kicsi a különbség, a szerencse dönt (élő példa első 3 helyezett 23-22-17%). Ha a kategória nagyon egy szinten van, akkor teljesen esetleges, hogy éppen ki kap 1 szavazattal többet.
- Hiába szavazott a versenyzők 65%-a, nem mindenki szavazott minden kategóriára. 53-65% között mozgott az arány.
- Brutális logisztikai terhelést jelent a szavazatszámlálás. Sokkal nagyobbat, mint a zsűri döntések feldolgozása.
- A díjak értékét csökkentheti, ha a „közönségszavazásban” kevesebb bizodalma van a mezőnynek, mint a zsűri döntésében. Ez egy kockázat, amivel számolni kell.
Verdict
Az eddigi tapasztalatok alapján szerintem a megoldás megint középen
lesz. Én egy hybrid rendszert tudnék elképzelni. Minden kategóriában zsűrivel,
ami meghívott tagokból és 1 helyi emberből áll. Ezen kívül pedig
megszavaztatnám a versenyzőket, és ez alapján ha nem is minden kategóriában, de
szakáganként (repülő, harcjármű, figura, hajó, stb) adnék egy "közönség díjat" is. Ez akár a Best of szakági díj helyett is működhetne, valamilyen értékesebb
szponzori díjjal, vagy szép kupával.
Nyilván mindenki úgy szervezi a versenyét, ahogy szeretné. És a fenti hybrid megoldás szervezői szempontból az elképzelhető legnagyobb logisztikai rémálom. Legalább 4-6 embert lefog az eredmények összesítésénél, ami kevés helyen megoldható. Az is igaz, hogy az értékelés módszertana csak egy kis része egy versenynek. De mégis csak egy versenyről beszélünk, és ezért fontos része.
Kíváncsian várom, hogyan alakulnak a trendek, szokások a jövőben. Melyik megoldás bizonyul életképesnek, és milyen vélemények kerülnek felszínre. Van egy olyan érzésem, hogy erre a témára még vissza fogunk térni.
A többi képet megtaláljátok a blog facebook oldalán: www.facebook.com/rebeljediblog
 |
| Árok Ajtony 1/72-es ausztrál Centurionja |
 |
| Mag Richard 1/72-es egyiptomi Spitfireje |
