Szégyen, és gyalázat, hogy a blogon két móvár között nem született bejegyzés. Ez nagyjából tükrözi az elmúlt évben mutatott makettező aktivitásomat, és érdeklődésemet. De mégis minden móvárnak úgy indulok neki, hogy na, majd most merítek inspirációt.
Még inkább szégyenteljes, hogy az alábbi okfejtést nem én írtam. Egy jó barátom tollából származik, aki írt már ide a blogba korábban is. Mivel a véleményünk most is egybe vág, olvassátok velem együtt gondolatait, és okuljatok kedves makettező barátaim!
Ismét eltelt egy év – a blog és a saját makettezésem szempontjából nem túl termékenyen -, újra itt a tavasz, vele együtt móvár, nem is akár milyen, jubileumi 20-i rendezvény tölti majd ki a legtöbb környékbeli makettező programját.
Idén valahogy már csak a legutolsó hét facebook kampánybejegyzései hívták fel a figyelmem a versenyre. Gondoltam utánanézek a fórumokon is, hogy mi is várható – hátha léteznek az Facebookos információk strukturáltabb formában is - de érdekes módon a magyar fórumvilágot tetszhalott állapotban találtam. Sem a rendezvény szervezése, de még a hazai rajongók részéről sincs aktivitás. Gyakorlatilag a cseh modelforum nagyobb móvár lázban ég, mint a hazai megfelelői. Ez azért elég furcsa, mivel az utóbbi idők trendje az mindenképp az online kommunikáció és regisztráció irányába viszi a versenyt. Az információk szerint már 1200 felett van a regisztrált makettek száma. Mondhatni egy szokásos móvári mennyiség rajzolódik ki. Nos, mire is számíthatunk idén? A szervezők az előzetes komunikáció alapján igazán keményen dolgoznak, hogy egy emlékezetes hétvégét hozzanak össze.
Workshop
Kezdjük talán a workshoppal, mivel ez egy olyan téma amit a szervezők irányítani és komunikálni tudnak és évente változó. Megfigyelhető egy érdekes jelenség; minden évben – gondolom a jelentős, verseny utáni kép és facebook/fórum komment, megosztás útán – a workshop programja gyakorlatilag egy héten belül megtelik 8 kontinens legtehetségesebb makettezőivel. Egy érvre rá, azonban a kép teljesen más, sokan visszamondják, az utolsó pillanatban beteget jelentek, vagy egyéb fontos elfoglaltságuk, kifogásuk akad – szóval a szervezők kénytelenek 7 kontinens emberanyagából dolgozni. Rögös út vezet Bill Horantól Roman Volchenkovig, viszont azt tudni kell, hogy magas szívonalú workshopokat nagyon nehéz szervezni, sok esetben nagyon jó barátságok vannak ilyen előadások hátterében, és nem ritkán pénz is. Ahogy közeledik a hétvége, úgy lesz pontosabb a lista. Mindenképp érdekesnek igérkezik Marijn Van Gils elbukkanása. Bízzunk benne, hogy a mester elhozza régebbi munkáit is, személy szerinte a legendás Santa is Coming to Town diorámáját szeretném újra látni, ami talán felér egy előadással. A víz felületek elkészítése mindenképp izgalmas téma, remélem a több szemszögből lesz megközelítve a téma.
Andy Taylor valahogy exotikus vendégnek tűnik végeinken, de mindenképp érdekes lenne többet megtundi a T-55 ös klóngyár titkairól. Bár egy ilyen scratch build workshop mindig trükkös lehet a téma szélességéből adódóan. Uschi fa imitációja és Szergius Peczek várható mikro festés témái is biztosan megtalálják majd a közönségüket. Nem kis meglepetésre móváron a spanyol iskola ikonikus alakja is megjelenik. Minő eretnekség üti fel a fejét a klasszikus makettfilozófia palotájában
Amit talán legjobban várok, azok Rick Lawler makettjei lesznek –már amennyiben elhozza őket - kíváncsi leszek a valóság és a photoshopolt virtuális világ közti szakadékra. Az AFV wathering típusú workshopoktól inkább termékbemutatóra számítók, ki-ki a maga zászlaja alatt.
Roman Volchenkov neve van kitáblázva a rögös út végén, ami eredetileg Bill Horannal kezdődött. Ő egy amolyan mindennapi hős, a kisember celeb, magát hobbi makettezőnek tartja, és valahogy mindig belebotlik az ember a makett tér bármelyik dimenziójában. Valahogy az elmúlt években a munkái nem igazán tűntek ki még az átlag hobbi mezőnyből sem, így nem igazán érti az ember, hogy mit is kellene bemutatni. „hogyan készítsünk átlagos maketteket“, „neked is sikerülhet“, „a kitartás a fontos“ ezek lehetnének a témák, bár lehet erre is van igény, nem csak az áhított és olykor megvetett „elit“-re. Viszont meg kell hagyni, a kitartás, a megbízhatóság is fontos erény, és aki rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, még sokra viheti. Kell egy ilyen, messziről jött, megbízható ember... akit bárhol be lehet vetni, nemzetközi versenyző, nemzetközi előadó, vagy esetleg zsűritag… mikor melyik… bár a múlt évi, mester dioráma zsűrizős mutatványt ahol nem született egy díj sem, nem kellene megismételni...
Szintén unikumnak számíthat az orosz festő hölgy, aki lehet éppen a legendás, nyugati megrendelésekre dolgozó orosz festőcsapatok valamelyikében keresi a napi betevőjét. Vigyázat, az ilyen heraldika a „ne próbálja otthon egyedül, az itt látható figurát professzionális csapat festette 24 órában, 2 hétig“ kategóriába is tartozhat.
Felhozatal
Móvár a nagy, általános versenyek közé sorolható, ahol a legnépszerűbb szakágak a harcjárművek és a repülők, és e kategóriák diorámái. Idén is ezek lesznek a legfőbb vonalak, a jól bevált útról nehéz elkanyarodni, és sokszor nem is érdemes. A környékbeli országok legjava itt lesz, és én nagyon várom, mondjuk az olasz munkákat is. Érdekes vendégei a hétvégének a keleti országok versenyzői is. A belorusz és az orosz újhullám megjelenését a keleti nyitás egyetlen kézzelfogható sikertörténeteként is értelmezhetjük. A csehek gondolom, hozzák majd a megszokott magas színvonalat, főleg repülőkben. A magyar munkák idén is kisebbségbe kerülhetnek. A felhozatal szemügyre vételénél viszont akadhatnak gondok, mivel a verseny egyben családi hétvége is. Komolyabb érdeklődők Vasárnap reggel próbálkozzanak.
Zsűrizés
A verseny, definíciójából adódóan valamiféle sorrendet szeretne felállítani bizonyos szempontok szerint a díjakért küzdő pályamunkák, vagy versenyzők között. Ennek a móvári kivitelezése a 6 órás pontozó maraton újabb 6 óra excel táblázat kezelés. Ennek a rendszernek számos előnye van. Egyik oldalon jól szolgálja a makettezők szocializációját, de a nemzetközi nyelvtanulási vonzata sem elhanyagolható. A másik oldalon pedig pontozás közben eltöltött idő alatt a zsűrinek legalább lehetősége nyílik a munkák alapos vizsgálatára, a tömegen kívül. Nem elhanyagolható az egész marketing értéke sem. Ez egy komoly verseny, komoly rendszerrel, aminek a súlyát leginkább a környezet bele vetett rendíthetetlen bizalma adja. Nem elhanyagolható a technikai aspektus sem, a rendszer tökéletes mivoltát az állítólagos export sikerei is bizonyítják - még nálunk is szerencsétlenebb fejlődésű vidékeken történtek kísérletek a bevezetésére. Mondjon bárki bármit is, a rendszer teljesen konzisztensen hozza az inkonzisztenciát, szóval a maga módján kiszámítható eredményeket hoz. Biztos vagyok benne, hogy idén is a szokásos aránytalan díjazás lesz a jellemző és szisztematikusan érthetetlen eredmények bukkannak fel.
Börze
A makett börzéket járva az utóbbi időben fura érzés kerít hatalmába. Sokszor úgy tűnik már nekem, hogy a börze eredeti céljával ellentétben inkább „non profit“ jótékonysági állóvíz, ahol senki nem keres semmit, legfeljebb a rendező. Sokan szeretnének úgy tenni, mintha a vásárlási szokások változatlanok lennének, de az utóbbi évek e-commerce forradalma teljesen megváltoztatja a makettező vásárlási szokásait is. Persze akad pár üdítő kivétel is, létezik még jó vétel, van amit érdemes személyesen megnézni, viszont sok esetben egyszerűbb, ha egy program keresi a terméket nekünk egy adatbázisban, és nem kell érte a fél Lengyelországnak a portékáját átnézni a hazájától több ezer kilométerre. Néha még a boltos is jobban jár, a vevő elvégzi magának a neten az összehasonlítást, és dönt. Egy hétvégényi helypénzből működtetheti a webshopját egész évben, és nem kell a hétvégéket igényes és igénytelen vevőkkel átharcolni. Ők tudják. Bár pár éve érdekes választ kaptam a Mantis minatures főnökétől arra a felvetésre, hogy gyakorlatilag jobban megéri a figuráját Hong-Kongból berendelni, mint a versenyen megvenni – nem szeretne az árszint alá menni, mivel a haza utat ki kell valamiből gazdálkodni… ilyen tömött bőröndös gazdálkodóból pedig akad pár. Nem könnyű a boltosok élete…
Kísérőprogram
Állítólag van ilyen is, bár ez a makettezőket nem kell, hogy érdekelje. Nyilván a családok inkább ezekre buknak, és a rendezvény fenntarthatósága szempontjából is fontos szerepe van ezeknek a "programoknak". Persze a díjátadó előtti/közbeni kötelező kultúra körök szinte a szocializmusba repítenek vissza, meg kell mutatni ki mit tud, amire valószínű senki sem kíváncsi, főleg a „8000“ kilométert utazó lengyelcsehek...
Barátok, konzum, happening
Sokszor nem értettem a nyugati verseny látogató makettezők azon mondását, hogy nem baj milyen a verseny, ők főleg a társaságért (és a kocsmákért, ételélt, bár ezt udvariasságból, jólneveltségből nem szokták mondani) járnak az ilyen rendezvényekre. Ma már ebbe a világba kerültem én is, teljesen megértem őket. Gyakorlatilag a verseny is egy érett stádiumban van, meg van a profil, a szervezés, a rutin a közönség… Hétvégén irány tehát móvár…
